Mindig előretekint Eperjes Károly

– Idén töltötte a hatvanötöt – tartott-e valami számvetést, visszatekintést?

– Azt olvastam a Bibliában, hogy aki ráteszi a kezét az eke szarvára, az ne tekintgessen hátra. Ez nem azt jelenti, hogy a múltamat ne vállalnám, és ne lennének abban örömök és fájdalmak, de igyekszem még mindig előretekinteni.

– Az öröm a jelenben is része az életének.

– Igen, örömet jelent az például, hogy látom az unokáink, hogyan fejlődnek; látom, hogy a közönség a színházban milyen finoman veszi az elő­adást, ha mi finoman játszunk; hogy az elsőéves egyetemista diákjaink kezdik becsülni a minőséget; és az, hogy Isten nagyon szeret minket – ezzel kellett volna kezdenem. De a bánat is jelen van, a családban vannak olyan nyűgök, amit nem tárnék nyilvánosság elé, de Isten kegyelméből majd azt is orvosoljuk. És ha mi nem, akkor majd Ő.

– A vallás meghatározó része az életének és a pályájának is.

– Isten nélkül semmit nem érdemes és nem is lehet jól cselekedni. Remélem, rajta vagyok már azon az úton, amit Ő kért, ehhez minden feltételt meg­adott. A mi felelősségünk, hogy ezzel élni tudunk-e vagy sem.

– Ez a filozófia nem igazán passzol a színjátszás világába.

– Ez a szomorú. Nem divat ez a hozzáállás, sajnos. Illetve nem sajnos, ez a tény. De ahogy szemlélem az életet, úgy érzékelem és hiszem, csak így érdemes. József Attilával: „az igazat mondd, ne csak a valódit”. És nem elég mondani, tenni, tenni kell. Ez az én ars poeticám.

– Ez is a címe az irodalmi estjének. Lehet ezzel hatni, át lehet adni ezt az üzenetet?

– Az a megdöbbentő élményem, hogy irodalmi esteken nagyobb városokban is ötven-száz embernél nem szoktak többen lenni. Az a nagy örömem, hogy a szervezők is csodálkozva mondják, hogy ezt az estet nem csak egyszer, hanem többször is telt házas, három-négyszáz fős előadótermekbe visszahívják. De Bubik Pista is, Isten nyugosztalja, ezt érzékelte, amikor a „Ritka magyar” című estjével járta a Kárpát-medencét.

– Tehát van rá igény.

– Igen, igenis van rá igényük az emberek, ez ügyben nem panaszkodhatok. Többen is jelét adták levélben, személyesen, egyéb módon, hogy milyen hatással volt és van rájuk az est. Még országosan híres embertársaink között is vannak olyanok, akik saját életükben is fordulópontnak vagy nagy állomásnak tartják ezt az irodalmi estet. De a lelkem mélyén én is azt érzem, hogy fontos.