A kirobbanástól a megtorlásig – mini konferenciával emlékeztek

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar népsztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. A forradalom szikrája azonban Szegeden lobbant fel október 16-án. A szegedi diákok a tudományegyetem Auditórium Maximumában nagygyűlést tartottak és megalakították a Magyar Egyetemisták és Fiatalok Szövetségét (MEFESZ). Az itt megfogalmazott és országosan ismertté vált követelések készítették elő a forradalmat.

A Szegedi Tudományegyetem megemlékezése idén új elemmel bővült: a 63 évvel ezelőtt történtek tiszteletére tudományos minikonferenciát szerveztek a forradalom kiindulásának helyszínén, az Auditórium Maximumban. Jancsák Csaba kezdte az előadások sorát, aki úgy köszöntötte az ifjú nemzedéket, mint a MEFESZ egykori tagjainak mai utódait, akiknek az a feladata, hogy képviseljék és tovább vigyék a mai magyar értékeket. Előadásának eredeti címe az volt: A forradalom gyújtószikrája a MEFESZ, ami Szegeden alakult, ám szerinte úgy is fogalmazhatott volna, hogy a forradalom gyújtószikrája a szegedi MEFESZ.

Kahler Frigyes előadásában azt fejtegette, hogy forradalom vagy ellenforradalom volt-e ez, valójában forradalom volt, mert a nép akarta. Kiss Dávid az 1956 utáni megtorlás alapjainak lerakásáról beszélt. Úgy fogalmazott, hogy a forradalom alatt a rendőrök, katonák nagy részét nem tudták bevetni a felkelők ellen, ezért a Kádár-kormány fő célja a honvédelmi és a belügyi karhatalom megszervezése volt, ahol az elsődleges szempont volt a kialakuló rendszerhez való hűség. Zinner Tibor a kádári megtorlásról és utóéletéről beszélt. Kiemelte, nyilvánvaló volt, ha egy szocialista országban megdöntik a fennálló rendszert, ezt Moszkvában nem nézik jó szemmel. A megtorlás folyamata a büntető eljárások egyszerűsítésével kezdődött novemberben, decemberben felállították a statáriális bíráskodást, harmadik stádium a gyorsított eljárás bevezetése volt.