Kíváncsi rá, mekkora háttérsugárzást mérnek az Ön lakóhelyén? Mutatjuk!

A Csernobil című HBO-sorozat sikere óta szinte minden érdekes, ami a sugárzással kapcsolatos. Az oroszok még „meg is fejelték” az érdeklődést egy nukleáris balesettel, amit megint csak nem kommunikáltak túl jól: a Viharmadár elnevezésű rakérafegyver tesztelése közben történt baleset, hét ember életét vesztette. Lapunk is foglalkozott a csernobili balesettel: utánajártunk, hogyan tájékoztatták, illetve nem tájékoztatták Csongrád megye lakosságát a katasztrófa után. Kollégánk pedig Moszkvában járva felkereste a katasztrófa következményeinek elhárításában részt vevők sírját a Novogyevicsi temetőben.

Mekkora a legkisebb dózis, ami károsít?

A csernobili balesetben kiszabadult radioaktivitást egy svédországi atomerőműben észlelték, így szerzett tudomást a világ a tragédiáról. A közelmúlt nukleáris balesete sem maradhatott volna titokban, Norvégiában is mérték például a radioaktív jód megnövekedését a levegőben. A természetes háttérsugárzást Magyarországon is folyamatosan mérik: megyénkben is több településről kapunk naponta frissülő adatokat. Ahhoz, hogy utánanézzünk, mennyi az annyi, nem kell a hivatalos szervekhez kérvényeket benyújtanunk – a mérési adatok ugyanis naponta frissülnek a katasztrófavédelem honlapján, itt el is érhetik ezeket.

Magyarországon évente 2,4 mSv (milliSievert = a sugárzás nagyságára jellemző mértékegység) sugárzás éri a lakosságot természetes forrásokból. A legkisebb dózis, amely már egyértelműen növeli a rákbetegség kockázatát, 100 milliSievert: a 400 milliSievert pedig már közvetlen egyészségügyi kockázatokat okozhat. A témáról részletes tájékoztatót találnak a katasztrófavédelem oldalán, ahol még azt is megtudhatjuk, mekkora plusz sugárterhelést jelent egy darab banán elfogyasztása. Nagyobbat, mint egy normálisan működő atomreaktor 80 kilométeres körzetében élni egy éven keresztül – bár azt azért hozzátennénk, hogy a banán biztosan nem fog felrobbanni.

Szegeden két helyről is jön adat

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF), a Magyar Honvédség, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. üzemeltetésében mintegy 150 radiológiai mérőállomás ellenőrzi folyamatosan az ország sugárzási helyzetét. A katasztrófavédelem listáján láthatjuk: Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Szentesen mérik Csongrád megyében a háttérsugárzást. Szegeden két helyről is kapunk adatokat, a repülőtérről és az egyetem orvostudományi karáról. Az értékek nanoSievertben vannak megadva – a természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 60-160 nSv/h (nanoSievert per óra, a mikroSievert/óra ezredrésze) körül ingadozik, tudtuk meg az Országos Atomenergia Hivatal honlapjáról. Ez az érték függ a mérési hely magasságtól, a talaj típusától, vagy éppen az időjárástól.

Magyarországon a legmagasabb háttérsugárzást – a mai adatok alapján, de nem csodálkoznánk, ha máskor is így lenne – Bátaapáti Útelágazás mérőállomásnál mérik.

Bátaapátinál, Tolna megyében, a bonyhádi járásban működik a Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló, ahová a Paksi atomerőműből kikerülő kis és közepes radioaktivitású felszerelések, eszközök, védőruhák kerülhetnek. Az itt mért, kicsivel átlag fölötti 171 nSv/óra után a második legnagyobb értéket Tatán találtuk, az érték 159 nSv/óra. Hogy miért, arra egy tematikus fórumban találtunk érdekes magyarázatot: azt írják a hozzászólók, a Tatabánya melletti bányákból származó szén kicsivel jobban sugárzik, mint az átlagos magyarországi szén, és az ebből visszamaradt kohósalakot szigetelésre használták fel a területen, lakóházakéra is. Ebben a régióban működött az Oroszlányi Szénbányák - az utolsó magyarországi mélyművelésű szénbányában, Márkushegyen nem sokkal a bezárása előtt jártunk, a linken fotókat is találnak. A Csongrád megyei értékek közül ma a hódmezővásárhelyi (102 nSv/h) a legmagasabb. Szegeden a repülőtér 2 állomáson 78.5 nSv/h, az orvoskaron 93.8 nSv/h a mai mért érték, Szentesen 86.0 nSv/h.

A figyelmeztető szint sem káros, de indul a mobil mérőállomás

Tudni kell: Magyarországon igen ritka a 250 nSv/h értéket meghaladó háttérsugárzás. Ezért az országos Sugárfigyelő Jelző és Ellenőrző rendszer távmérő hálózata úgy van beállítva, hogy 250 nSv/h érték fölött jelezzen a központi szerveknek. Fokozottan figyelni kezdik az adott mérőállomást, és ha a sugárzás mért értéke az adott állomáson folyamatos növekedést mutat, vagy a környező állomásokon is emelkedik, megkezdik az eset kivizsgálását.

A figyelmeztető szint 500 nSv/h. Ez a szint a természetes háttérsugárzás mintegy ötszöröse, de még mindig nem jelenti azt, hogy az állomás közelében lévők veszélyben lennének. Sokkal inkább az illetékes hatóságokat figyelmezteti a kivizsgálás azonnali megkezdésére.

Ellenőrzik, a mért érték növekedése nem a mérőműszer teszteléséből vagy meghibásodásából adódik-e. Ha nem, akkor vizsgálják a környező területeken levő többi mérőállomás adatait, amiből – figyelembe véve a meteorológiai viszonyokat is – sikerülhet megállapítani, milyen irányból érkezett és merre halad tovább a sugárzás forrása. A fix mérőállomások elhelyezkedése nem mindig teszi lehetővé, hogy pontos információhoz jussanak a szakértők, ezért a mobil mérőállomás (mérőautó) is elindul a helyszínre, hogy felmérje a sugárzás eredetét – olvastuk a katasztrófavédelem internetes oldalán.

A figyelmeztetési (250 nSv/h), illetve a riasztási (500 nSv/h) szintek elérésekor a mérőállomások egyébként automatikusan jelzést küldenek. A jelzés a BM OKF Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központjába és a BM OKF főügyeletére érkezik, ahol kivizsgálják az okokat, és ha szükséges, intézkedéseket is javasolnak az érintett vezetők számára.