2023.01.13. 07:00
Drasztikus időjárásváltozást jeleznek az SZTE kutatói
Olyan változásokat prognosztizálnak a Szegedi Tudományegyetem klimatológusai, amelyek mindannyiunk életére hatással lesznek a következő évtizedekben. Jelentősen átalakul többek között a fűtési és a hűtési energiafelhasználásunk és több lesz az extrém időjárási esemény is az évszázad végére.
Kiszáradt a mórahalmi bivalyrezervátum tava 2022 nyarán, erre emberemlékezet óta nem volt példa. Az évszázad második felére a forró napok száma megduplázódhat. Archív fotó: Karnok Csaba
Fotó: Karnok Csaba
Megdöbbentő eredményre jutottak a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének munkatársai „A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése” című projektben végzett kutatásuk során. Az egyetem lapunkhoz eljuttatott beszámolója szerint már a következő évtizedekben döntő időjárási változásokra kell felkészülni az egész dél-alföldi régióban.
– Az adatokat alapvetően városi vizsgálatokhoz használtuk, azonban közben felismertük, hogy az évek óta elérhető modelleredmények, erre a régióra még nem jelentek meg közérthető, térképes formában. A várható klímaváltozást ez esetben 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemeztük, így ez a lehető legpontosabb jövőkép – mondta el Gál Tamás, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi docense.
Az eredmények alapján az évszázad második felére a trópusi éjszakák száma 3-4-szerese lehet a jelenleginek, vagyis azoknak a napoknak a száma, amikor a minimum hőmérséklet nagyobb mint 20 fok. Továbbá a forró napok száma megduplázódhat, ezeken a napokon a maximum hőmérséklet nagyobb lesz mint 30 Celsius-fok, miközben a fűtési energiaigény 20-40 százalékkal csökkenhet, a hűtési energiaigény pedig 60 százalékkal növekedhet és megközelítheti a fűtési energiaigény mértékét a Dél-Alföldön. Szintén jelentős változás lesz, hogy a heves csapadékos napok száma 20-40 százalékkal növekedhet, az összefüggő csapadékmentes időszakok hossza pedig 20 százalékkal növekedhet.
– A klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz kibocsájtás. Lényegében minden tevékenység, ami fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. De a kibocsájtás csökkentés, a nemzeti és európai uniós törekvések, valamint a nemzetközi klímaegyezmények mind azt a célt szolgálják, hogy a kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk – tette hozzá Gál Tamás.
Egyéni szinten is fontos a cselekvés. Főként az energiahatékonysági beruházásokra és a klímatudatos gondolkodásra kell figyelni, így például autó helyett kerékpárt vagy közösségi közlekedést válasszunk, télen pedig ne vásároljunk Dél-Afrikában termesztett friss gyümölcsöket.