Nincs megállás

21 órája

A madárinfluenza Csongrád-Csanád vármegye településein nem terjed tovább

A madárinfluenza Csongrád-Csanád vármegye településein szerencsére nem terjedt tovább. Hozzánk legközelebb Békés vármegyében jelentettek kitörést. A szakemberek szerint fokozott óvatosság kell, de még így is nagyon nehéz a küzdelem.

Tábori Szilvia

A madárinfluenza Csongrád-Csanád vármegye egyik településén október közepén jelent meg: Pusztaszeren egy 9500 darabos májhasznú kacsaállományt számoltak fel a hatóságok. Szerencsére vármegyén belül nem terjedt tovább a fertőzés. Október utolsó napjaiban Jász-Nagykun-Szolnok, illetve főként Bács-Kiskun vármegyéből jelentettek eseteket.

madárinfluenza Csongrád-Csanád vármegye
A madárinfluenza Csongrád-Csanád vármegye esetében nem terjed tovább. Illusztráció: MW

Madárinfluenza Csongrád-Csanád vármegye

Hozzánk legközelebb a Békés vármegyei Szarvason erősítették meg a H5N1 vírus jelenlétét egy kacsatelepen. A Nébih október 24-i adatai szerint Európában Magyarországon volt a legtöbb, összesen 24 eset, amely közel 430 ezer állatot érintett. Lengyelországban viszont már több mint másfél millió baromfit kellett leölni idén ősszel.
A vadmadarakat Nagy-Britanniában érinti leginkább a madárinfluenza: ott már közel 70 egyedben mutatták ki a fertőzést, míg hazánkban eddig csak 16 esetet regisztráltak. Sokan bizonyára emlékeznek arra, milyen megdöbbentő volt a vonuló darvak tömeges pusztulása tavaly novemberben.

Fokozott óvatosságot kérnek

A Csongrád-Csanád vármegye településeit, illetve több térséget is érintő kitörések kapcsán a Nébih fokozott óvatosságot kér az állattartóktól. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljük a korábbi évekhez hasonló súlyos járvány megjelenését. Lapunk kérdésére a Nébih képviselői kifejtették, hogy 2020 óta a magas patogenitású madárinfluenza évente súlyos járványokat okozott Magyarországon, és abban az évben 273 baromfitelepet érintett a betegség.

Ezt a jelenséget Pinnyey Szilárd, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának adjunktusa is megerősítette: a korábbi, szakaszos fertőzés helyett ma már szinte folyamatosan harcolni kell a madárinfluenza ellen. A hatóságok, az állatorvosok és az állattartók mindent megtesznek a baromfitelepek védelme érdekében, de a feladat rendkívül nehéz. Jelenleg a rendszeres kitörések okait kutatják, hogy a közeljövőben könnyebb és hatékonyabb legyen a megelőzés.

A terjedés megállítása

A hatósági adatok alapján 2021 őszétől 2022 elejéig 113, 2022 tavaszán 176, 2022 őszétől tavaly tavaszig 168, majd 2023 őszétől 2024 elejéig pedig mintegy 76 baromfitelepet érintett a betegség. A fő cél, hogy ha a vadon élő madarak révén fel is üti fejét a betegség egy-egy helyen, meg kell akadályozni a vírus további terjedését állományról állományra. Cél az is, hogy a magas patogenitású madárinfluenza megjelenését és az elhúzódó járványokat elkerüljük.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában