2024.11.12. 06:50
A Homokhátság megmentéséért küzdenek: 1763 milliárdos vízügyi projekt indulhat
A helyzet továbbra is kritikus. Fackelmann István, Ásotthalom alpolgármestere szerint a Homokhátság víztározó rendszere elavult és nem hatékony. A drasztikusan csökkenő talajvízszint és a nem megfelelően működő csatornarendszerek miatt a régió aszály sújtotta területei folyamatos vízhiánnyal küzdenek. A tervezett vízügyi fejlesztésekkel az árvíz a mezőgazdaság számára áldásos lehetne.
A gátsori belvízelvezető csatorna mellett álltunk Fackelmann István volt falugazdásszal, Ásotthalom alpolgármesterével, aki évek óta foglalkozik a Homokhátság vízellátásával fórumokon, szakmai rendezvényeken. – Mióta van ez a csatorna kiszáradva? – kérdezte a naiv újságíró. – 1985 óta – válaszolta. – Akkor vettük a tanyát és abban az évben volt benne bokáig érő víz körülbelül 120 méter hosszan – szemléltette a helyzetet.
Aszályos a Homokhátság
Legutóbb augusztus végén a nyár végi hőségben beszélgettünk az alpolgármesterrel, amikor megállapítottuk, hogy tragikus a helyzet az aszály miatt a Homokhátságon. Ásotthalmon egy gazda halastava teljesen kiszáradt, a Tóth Pincészet öntözővíz-tározóját folyamatosan utántöltik, különben az is kiszáradt volna. A helyzet azért is tragikus, mert azóta sem javultak a körülmények. Sőt.
Kockás papír számokkal
Fackelmann ismét kockás papírral érkezett. Megmutatta, ott hagytuk abba a beszélgetést két és fél hónapja, hogy augusztusban 6 milliméter, szeptemberben 88, októberben pedig 50 milliméter eső esett, novemberben pedig eddig egy csepp sem.
A nálam a tanyán idén leesett összesen 308 milliméter eső az éves átlag 56 százaléka, és mindjárt vége az évnek, tehét kizárt dolog, hogy a maradék másfél hónapban leessen a többi
– mondta miközben a kiszáradt csatornában álltunk.
Fejlesztési tervek a vízgazdálkodásban
– Ott kellene hömpölyögni a víznek – mutatta a beton átereszt. – Itt egyszer a Duna vize fog folyni. A Gacsályi, akit jól ismerek, elfogadta, amit mondtam neki – magyarázta Fackelmann. Hozzátette, Gacsályi József az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese, aki egy interjúban arról beszélt, hogy a Duna–Tisza közi Homokhátságon összesen 1763 milliárd forint beruházási költségű program veszi kezdetét.
A talaj mint víztározó
– Emellett a talajvízszint csökkenése is komoly problémát jelent, hiszen a talaj, mint víztározó szerepe kiaknázatlan. Az aszály ellen is hatékonyabb lenne, ha a belvíz-csatornarendszerek optimálisan működnének, és a vizet hatékonyan lehetne visszatartani a talajban. A helyi vízügyi és műszaki létesítmények, mint például az Ásotthalmon található zsilipek és átereszek, technikailag alkalmasak lennének a víz visszatartására, de a vízgazdálkodásban végrehajtott fejlesztések még mindig hiányosak. Nem kiengedni kell ebből az országból a vizet ész nélkül, hanem megtartani.
A rendszer fejlesztésével, a homokhátsági területeken található vízhiányos állapot helyreállítása mellett, az árvíz áldássá válhatna a mezőgazdaság és az erdők számára – tette hozzá Fackelmann.
