2 órája
Makói hagyma: végleg eltűnik?
Makót egykor világhírűvé tette, mostanában viszont már a helyi hagymafesztiválon is csak mutatóban kínálnak belőle. Az eredeti makói hagyma termesztése visszaszorult, a városban és környékén már csak néhány család foglalkozik vele - pedig éppen tíz éve hungarikum. Van-e még esély arra, hogy fennmarad?
Az 1991-ben először megtartott makói Hagymafesztivál a kezdetekben elsősorban szakmai rendezvény volt, melynek fókuszában a mezőgazdaság és a hagymatermesztés állt. Nem véletlenül: a Maros-parti város az itt valaha nagy volumenben termesztett, úgynevezett dughagymás vöröshagyma révén vált világhírűvé. A makói hagyma termesztése azonban azóta évről évre visszaszorult, így aztán – mint az idei megnyitóján Farkas Éva Erzsébet polgármester fogalmazott – inkább szórakoztató, kulturális és gasztronómiai program. Lázár János országgyűlési képviselő, építési és közlekedési miniszter azt is megjegyezte, hogy hallgatva az idők szavára Makó eljutott a hagymától a Hagymatikumig, azaz a jövőt jelentő turizmusig. Ami tény: a hagymafesztiválon igazi makói hagymát jóformán csak mutatóban lehetett látni. Egy általunk akkor megszólaltatott gazda, Kiss Ferenc, aki kínált ilyet is, azt mondta, már csak a szülei, nagyszülei iránti tiszteletből foglalkozik vele, egyetlen hektáron.
Fotó: Szabó Imre
A makói vöröshagyma termesztése
A makói vöröshagymát alapvetően a dughagymatermesztéssel lehet összefüggésbe hozni és ennek jelenlegi területe becsülhetően száz hektár alatt van
– tájékoztatta a Délmagyarországot a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai referense, Kocsis Márton.
Tájékoztatása szerint a hanyatlás oka a drága szaporítóanyag, illetve hogy a piac nem fizeti meg a drágább termelési költségeket, kivéve egy-két feldolgozóipari szereplőt, például az Univert. Jelenleg Makó környékén, illetve Csongrád-Csanád vármegyében az őszi, illetve tavaszi vöröshagyma termesztése a jellemző. Ezeknek az utóbbi időben növekszik a termőterülete. A lapunkhoz eljuttatott adatokból kitűnik, ez Csongrád-Csanád vármegyében 2020-ban 190 hektár volt, most pedig az utóbbi négy évben a legnagyobb, 224 hektár.
Legjelentősebb hagymatermesztő megyéink egyébként az ország déli-délkeleti régiójában terülnek el. Békés vármegye adja a teljes hazai terület csaknem harmadát (526 hektár), Bács-Kiskun (308 hektár), Jász-Nagykun-Szolnok (226 hektár), Csongrád-Csanád (224 hektár) és Hajdú-Bihar (173 hektár) együtt a teljes hazai terület 85 százalékát adja.
Eltűnhet a makói vöröshagyma?
A makói székhelyű Csanád és Térsége Gazdakör elnöke is úgy tudja, száz hektár körüli lehet az eredeti makói vöröshagyma területe a városban és környékén.
Már csak néhány olyan család foglalkozik vele, amelyik ezt szívügyének tekinti
– mondta. Magyarázatként hozzátette: miután bejöttek a magról vetett külföldi fajták, amelyek három- vagy akár ötször annyi termést is képesek hozni, kiszorult a három év alatt termelhető itteni változat. Ez ugyan beltartalmi értékeiben és ízében gazdagabb, ezt azonban például a multik nem igazán hajlandóak megfizetni.
Lesz-e így jövője a makói hagymának, vagy végleg eltűnik? Vass Gábor szerint, aki maga is termeszt vöröshagymát, van esély a folytatásra.
Szerintem ha nem is nagy területen, de egy viszonylag szűkebb, igényes vevőréteget kiszolgálva továbbra is fennmaradhat
– vélekedett. Úgy tudja, ennek érdekében folyik egy brandépítő munka is, aminek köszönhetően a vásárló biztos lehet abban, hogy valódi, eredeti fajtájú, helyben termesztett makói vöröshagyma kerül a kosarába.
Makói hagyma: az eredetvédett hungarikum
Emlékezetes, a Hungarikum Bizottság éppen tíz esztendeje döntött arról, hogy a makói hagyma is bekerül a hungarikumok gyűjteményébe – 15 esztendeje pedig európai uniós eredetvédelmet is kapott a makói tájkörzetben, a megfelelő technológiával termesztett, eredeti fajtájú vöröshagyma. Pásztor Vilmos, a Hagyma Terméktanács akkori elnöke a hír hallatán azt mondta, a rang odaítélése megkésett. Akkoriban ugyanúgy száz hektáron termesztették, mint most.
