Bezuhantak a lakásépítések Csongrád-Csanádban

Országos szinten a 2022-es esztendő IV. negyedévében indult meg a lakásépítésekben megfigyelhető csökkenő tendencia a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

– 2023 I–III. negyedévében az egy évvel korábbinál 21 százalékkal kevesebb, 10,8 ezer lakást vettek használatba hazánkban – írták a Fókuszban a vármegyék című kiadványukban. Kiemelték, hogy a lakásépítés jelentős drágulása, a lakáshitelek megemelkedett kamatterhei, de a hosszabb távon elérhetővé tett kedvezményes áfa is szerepet játszott abban, hogy kevesebb építési engedélyt adtak ki.

Ingadozás

A fővárost és a 19 vármegyét vizsgáló kiadványból kiderül, hogy Csongrád-Csanád a 9-ik helyen szerepelt a listában a tízezer lakosra jutó lakásépítéseket vizsgálva. Az országos átlag 11,3 lakás volt a vizsgált időszakban, nálunk ennél kevesebb, 7,8-as mutató jött ki.

Vármegyénkben egyébként hullámzó a lakásépítési kedv. 2020-ban évtizedes csúcs volt megfigyelhető, ami a következő évben visszaesésbe csapott át, de 2022 első kilenc hónapjában ismét lendületet kapott a szegmens, és az egész évet vizsgálva is jó adatokat produkáltunk.

A 2023-as év I. félévében is csökkenő tendenciáról írtunk, és ez nem változott az I–III. negyedévet vizsgálva sem.

– Az országos csökkenéssel párhuzamosan az előző év azonos időszaki, magas bázisnál 67 százalékkal kevesebb, 305 új lakást adtak át a vármegyében, az évnek ebben a szakaszában utoljára 2000 I–III. negyedévében volt ennél alacsonyabb szinten a lakásépítések száma – számolt be a KSH.

Szeged az élen

Azt, hogy a BYD Szegedre érkezése miként hat majd akár az ingatlanárakra, akár a lakásépítési kedvre, egyelőre nem tudni. Az viszont a statisztikákból látszik, hogy a vármegyei lakáspiacot rendszerint a szegedi építkezési dömping befolyásolt pozitívan, például a lakópark-beruházások.

A tavalyi év első 9 hónapjában az új lakások 60 százaléka Szegeden épült, a fennmaradóakon a többi város és a községek fele-fele arányban osztoztak. Az új lakásoknak 59 százalékának természetes személyek, 39 százalékának vállalkozások voltak az építtetői, nagyobb visszaesés a vállalkozásoknál volt.

Nagyobb alapterület

Ahogy a lakásépítési kedv, úgy az átadott új lakások átlagos alapterülete is változó képet mutat: volt, amikor az országos átlag alatt, máskor felette volt. A KSH azt írta a 2023 I–III. negyedévre vonatkozóan, hogy vármegyei 123 négyzetméteres átlagos alapterület jelentősen meghaladta az országos átlagot, ami 98 négyzetméter volt. A lakások 63 százalékában négy vagy annál több szoba van. A lakások 63 százalékát, 193 darabot családi házas formában, 36 százalékukat pedig többszintes, többlakásos épületben vették használatba, ami 11 darab.

Összességében természetes személyek 179 lakást építettek, vállalkozások 118-at, és 8 egyéb kategóriába tartozó is szerepel a statisztikában.