Prof. dr. Szabó Gáboré a vármegye gazdaságáért járó díj – Fehérgallérosokat vár a Science Park

Bár örült a hírnek, miszerint a 2023-as TOP 100 gazdasági konferencián ő veheti át a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamarától a Csongrád-Csanád vármegye gazdaságáért járó díjat, prof. dr. Szabó Gábor, az ELI ALPS ügyvezetője nem vetett számot, miért éppen rá esett a választás. Igaz, fogalmazott, nem állami elismerésnél kifejezetten értékeli a kitüntetést odaítélők véleményét, mert az egy közösség üzenetét hordozza. A kamara egyik legrangosabb gazdasági kitüntetését az elnökség évente adományozza annak, aki a vármegyei gazdasági életben és a kamarai munkában is kimagasló eredményekkel büszkélkedhet.

Hivatása: egyetemi professzor

A Szegedi Tudományegyetem korábbi rektora ősztől – immár 30 éve – mechanikát tanít a hallgatóknak és a mai napig készül előadásaira. Egyetemi professzor – ez a hivatása; számos elismerése közül a hallgatók által adományozott Aranykréta Díj megkülönböztetett helyet kapott a szívében – hangsúlyozta. A tudományos munkából sem marad ki az általa alapított ELKH-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport heti üléseinek köszönhetően. Mint mondta, a tudományos aktivitás a frissesség fenntartása miatt nélkülözhetetlen.

Importált innováció

A professzor a folyamatos megújulás kérdését olyannyira komolyan gondolja, hogy a Magyar Innováció Szövetség elnöki tisztségét 2007 óta ő tölti be. Az vitathatatlan, hogy a vállalkozások számára a megújulásra való képesség létszükséglet – szögezte le. A magyar gazdaság ilyen szempontból vegyes. A nagyvállalati szektor megélhetése a kellő innováción múlik, ennek megléte evidens. A hazánkban is működő multicégek közül néhány jelentős számú kutatót foglalkoztató K+F központot hozott létre az adott szektor jellegzetességeinek megfelelően. Ez szintén „importált” innovációs kultúra, a hazai jelleg így nehezen alakul ki.

Kkv: elég lenne az F is

A másik sajátosság, hogy a magyar gazdaságban az EU-átlaghoz képest a kkv-szektor jóval nagyobb részt foglal el úgy, hogy esetükben innovációs kultúráról csekély mértékben beszélhetünk. Üdítő kivételt jelentenek ezalól például az orvostechnika területén ténykedő azon hazai vállalkozások, amelyek a nemzetközi porondon is helytállnak. A problémát jól mutatja egy korábbi, 500 megkérdezett bevonásával készült felmérés, mely szerint a hazai kkv-szektor 80 százalékában a K+F (kutatás-fejlesztés) létszám nulla. Szabó Gábor hangsúlyozta, a szektorban inkább a fejlesztésről érdemes beszélni, a megújulás ezen múlik.
A kkv-szektor iparjogvédelmi aktivitási mérőszáma ugyancsak alacsony arányról árulkodik. Bár látszólag nincs köze az innovációhoz, aggasztó tény, hogy a kkv-k jelentős része nem rendelkezik internetes jelenléttel – mutatott rá a hiányosságokra a professzor.

Tudományos áttörések ideje

A hazai és nemzetközi viszonylatban is az egyik legjelentősebb tudományos intézmény, az ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure – Attosecond Light Pulse Source) lézeres kutatóközpont épületét 2017-ben avatták fel a másik ELI lézeres kutatóközpont (Csehországban, Prága) mellett. A fény és az anyag kölcsönhatásait vizsgáló, új technikai fejlesztéseket megalapozó tevékenység eredményei várhatóan elsősorban az orvos-, az anyagtudomány, illetve a környezettudomány területén hasznosulnak.
– Eddig lézereket telepítettünk, hoztunk működésbe; mostanra valamennyi laborunk teljes kapacitással hasznosul, saját kísérleteinkkel. Persze laikus számára mindez megfoghatatlan. Az ELI ALPS tudományos életébe a rendszeres nyílt napok, illetve tematikus rendezvények (Kutatók Éjszakája, Fény Napja) engednek bepillantást. Jövőre végre megvalósulhat az eredeti célunk: fogadni a világ számos országából a városba érkező kutatókat és esélyt adni minél több tudományos áttörés megvalósításának – emelte ki Szabó Gábor, hozzátéve, nemzetközi szinten is élvonalbeli eredmények születtek már eddig is a szegedi ELI-ben.

Certified by ELI

A szakemberek az alapkutatások mellett a közvetlen gazdasági élet kiszolgálására irányuló kutatásokat is végeznek az ELI-ben, igaz, egy EU-s előírás miatt a közvetlen gazdasági hasznosítás nem haladhatja meg a 20 százalékot. A közvetlen hasznosításon túl az igazi áttörések az új tudományos eredményeknek a gyakorlatba történő átültetésétől várhatóak. Így pl. remény van arra, hogy pár éven belül egy olyan unikális orvosi alkalmazás valósuljon meg az ELI-n belül, amelynek gazdasági hatása mindent visz.
További álma, hogy az ELI kiváltságos pozícióba manőverezze be magát a lézeres technológia berkeiben azzal, hogy bizonyos kritikus lézeralkatrészek fejlesztéseit az ELI kutatóközpontjai tudják tesztelni és ezáltal a piac számára hitelesíteni.

Ezzel vár a Science Park

Az ELI ALPS körüli tudományos ipari park, a Science Park mintegy 9,5 milliárd forintból már épül, a lézerközpontot a Vértóval összekötő, mintegy 4 km-es utat a nyár végén adták át a forgalomnak.
– A létesülő Science Parkkal az a hosszú távú célunk, hogy a kutatás-fejlesztésben részt vevő fehérgallérosokból dolgozzon itt több, elindulva ezzel víziónk felé, miszerint a magyarok a jövőben ne a meghosszabbított munkapad funkciót töltsék be. Azt szeretnénk, ha az ide települő vállalkozások olyan fejlesztőtevékenységeket hoznának ide, amelyekhez az egyetem kapacitásai bizonyos mértékig szükségesek. A park nem túl nagy, 85 hektárnyi területére több, ideális esetben minimum 6–8 céget várunk. Az SZTE a K+F kapacitásával, a közművesített területtel kínálja meg a parkban területet vásárlókat.

Új szakma: lézeroperátor

Megéri egyetemistaként végigizzadni a fizikához, a kémiához és a matematikához kapcsolódó tantárgyakat, hiszen a jövő zálogát jelentő innováció elméleti szakemberek, fejlesztőmérnökök nélkül nehezen megvalósítható. A szegedi ELI lézeres kutatóközpontban is rájuk, no meg olyan, intelligens technikusnak nevezhető lézeroperátorokra lesz szükség, akiknek nem okoz problémát egy lézerrendszer működtetése. A lézeroperátorok képzéséről az érintett középiskolákkal jelenleg tárgyalnak.

Névjegy

Prof. dr. Szabó Gábor az ELI ALPS ügyvezető igazgatója, a fizika professzora, a Szegedi Tudományegyetem korábbi rektora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, számos díj birtokosa. Kutatási területei között szerepel a fotoakusztikus spektroszkópia (melynek keretében több, az iparban használatos mérőműszert – pl. a földgáziparban használt kén-hidrogén-mérőt – fejlesztettek ki), az ultragyors lézerspektroszkópia stb. Számos kutatási eredményt mutathat fel: egylövéses, fázisérzékeny autokorrelátor kifejlesztése, terawattos XeF (C-A) excimer lézer kifejlesztése, pikkelysömör kezelése XeCl excimer lézerrel stb. 2007 óta a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.