Szigorodnak a hazai mézjelölési szabályok

A mézkeverékek származási jelölésére vonatkozó európai előírások szigorítását évek óta szorgalmazza Magyarország.  Ám az uniós folyamat lassúsága miatt az Agrárminisztérium megelégelte a várakozást és – a szükséges európai uniós jóváhagyási eljárás után – módosította a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozását. A mézkeverékek címkéjén ezentúl kötelező lesz feltüntetni valamennyi származási országot, méghozzá a felhasznált mézek tömeg szerinti csökkenő sorrendben. Ezzel a vásárlók könnyen felismerhetik a silányabb minőségű, túlnyomórészt nem magyar mézet tartalmazó keverékeket.

Ismeretlen arányok

– Ez a hazai ágazat, az egész méhész társadalom régi vágya, ezért küzdöttünk - nyilatkozta lapunknak az augusztus 11-én életbe lépő döntésről Németh Attila, az OMME Hódmezővásárhely és Vidéke Méhész Egyesületének elnöke. A hódmezővásárhelyi méhész már korábban is megerősítette, főként Kínából és Ukrajnából érkezik Magyarországra méz, a mézkiszerelők azokból készítik a boltokban kapható keverékeket. De az arányok nem ismertek. Egyes meglátások szerint Ukrajna öt év alatt a semmiből nőtte ki magát nagyhatalommá. Már ami a mennyiséget illeti, ami sokak szerint alapot ad arra a feltételezésre, hogy már hozzájuk is ázsiai termék kerül. Rajtuk keresztül pedig hozzánk is.

A szavatossági idő végéig

 – hangsúlyozta Németh Attila. A vásárhelyi méhész azt is elmondta: augusztus 11-től számítva még fél évig bekerülhetnek a kereskedelmi üzletekbe azok a termékek, amiket a korábbi szabályok szerint címkéztek. Majd a szavatossági idő végéig árusíthatók is. Ez azt jelenti, hogy némely, jelöletlen keverék akár 2026 februárjáig is a boltokban maradhat. A kereskedelmi forgalomban kapható mézek szavatossági ideje általában másfél év. A kizárólag magyar mézet árusítható őstermelők termékeinél a csomagolástól számított 18 hónap.

Elfedett származás

Óriási értékesítési problémát jelent Nagy István agrárminiszter szerint a magyar méhészeknek az Európai Unión kívüli, harmadik országokból származó, sokszor azonban kétes eredetű méz által okozott tisztességtelen piaci verseny.  Ráadásul azon az uniós piacon, ahova hagyományosan a méztermelésünk 80 százalékát exportáljuk. 

Nagy István kifejtette, a mézek jelölését közösségi szinten a mézről szóló tanácsi irányelv szabályozza. Eszerint a címkén jelezni kell azon származási országot, ahol a mézet begyűjtötték. A több országból származó mézkeverék esetében azonban nem kötelező feltüntetni a származási országokat, elég azt jelölni, hogy EU-országokból, EU-n kívüli országokból vagy éppen EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék. Ez a jelölési mód az elmúlt évek tapasztalatai alapján a valós származási országot fedik el. Nem véletlen, hogy Magyarországgal együtt az idei év januárjában már húsz tagállam közösen kérte, hogy szigorítsák a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó uniós előírásokat.