Az enyhe tél kedvez a károsítóknak

Ahhoz, hogy a károsítók, azaz a gyomok, vírusok, baktériumok, gombák, rovarok jelenléte érdemben csökkenhessen, legalább 10-12 napon keresztül mínusz 8-12 fokos napi átlaghőmérsékletnek kellene lenni – mondta el lapunknak Sipos József hódmezővásárhelyi növényorvos. A karácsony ünnepnapjain azonban napközben plusz 13-14 fokig is felkúszott a hőmérő higanyszála, amely nem sok derűlátásra adott okot a kertművelőknek és a szántóföld tulajdonosoknak. 

– A tartós mínuszok elmaradása esetén, amikor optimális lesz az időjárási feltétel a károsítóknak, robbanásszerűen megnövekszik a kórtani képletek fertőzőképessége és a rovarok támadása. Ez az idő kedvez például az atkáknak, a molytetveknek, a hernyóképleteknek. Az elhúzódó indián nyár, a szintén felettébb enyhe ősz miatt már hónapokkal ezelőtt lehetett tapasztalni a korán elvetett gabonákon a helminthosporium gombás betegséget, a lisztharmatot, a levélfoltosságot okozó kórokozókat – részletezte a növényorvos, a 2019-es Év Agrárembere verseny kétkategóriájának győztese. Hozzátette, utóbbi azért felettébb lényeges, mert megyénk szántóföldi területeinek zömét gabonával vetették be. 

– A kártevők közül pedig a kabócák és a levéltetvek jelentek meg nagy számban a gabonatáblákon. Mindkettő vírushordozó. Ez is befolyásolta az őszi árpák sárgulását. A kukorica magas toxintartalmáért pedig a kukoricamolyok és a gyapottok bagolylepkék nagy száma volt felelős. Az idei, nyári nagy melegben sokat küzdöttek még a kertészek az üvegházi molytetűvel, a tripszekkel, a levéltetvekkel és a takácsatkákkal – mondta Sipos Gazda. 

Az enyhe tél azonban nemcsak az említett rovarok, vírusok, gombák és baktériumok, de a rágcsálók számára is kedvez. Így a szokásosnál több almot nevelhetnek fel ugyanis a gyökereket előszeretettel dézsmáló mezei pockok és hörcsögök. 

– Az enyhe időjárás miatt nem fagy át kellőképpen a talaj felső rétege, így a talajlakó károsítók, mint például a fonal- és drótférgek egyedszáma sem csökken – közölte Sipos József. 

Mindemellett nemcsak a szánkózás rajongóinak, de a természetnek is hiányzik a vastag hótakaró, ugyanis a talaj éves víztartalékának jelentős része télen szivárog be. Az olvadó hótakaró nedvessége nélkül alacsonyabb lesz a talaj víztartaléka, ami jövő nyáron komoly problémákat okozhat. 

– Az élő talaj fontos raktár. Az elmúlt hónapokban körülbelül 200 milliméter csapadék esett, talajtípustól függően hozzávetőlegesen most 40-50 centiméteren nedvesedett át a talaj, de például a gyümölcsfák gyökerei mélyebben vannak. A téli csapadék azért nagyon fontos, mert az évi víztartalékunk jelentős bázisát adja. Idén a talajaink vízkészlete rendkívüli módon kimerült, ez egyébként már tavaly elkezdődött. Ezért lenne most kiemelt fontosságú, hogy kellő csapadék legyen télen. Emellett a vastag hótakaró mintegy szigetelő paplanként meg is védi a növényeket az esetlegesen később mégis előforduló, nagy fagyoktól – magyarázta Sipos Gazda, aki azzal folytatta, hogy az enyhe idő miatt hamarabb kezdhetnek rügyezni a fák, ami egyes gyümölcsfajoknál szintén komoly problémákat okozhat, hiszen a gyenge hajtásokat a később várhatóan megérkező erős fagy teljesen elpusztíthatja.