2022.02.03. 17:45
Jelentős a mezőgazdasági koncentráció
A Központi Statisztikai Hivatal tavaly előtt teljes körű mezőgazdasági összeírást hajtott végre Agrárcenzus 2020 címmel. Ilyen, az ország valamennyi települését érintő adatgyűjtést tízévente végez a KSH. Tavaly már ismertté váltak az összeírás legfontosabb előzetes számai, a végleges eredményeket, illetve a részletes adatok alapján készült kiadványokat online sajtótájékoztatón mutatták be csütörtökön.
Nagyüzem. A termelési érték 45 százalékát a gazdaságok 1 százaléka adja. Archív fotó: Karnok Csaba
– 2020-ban 241 ezer gazdaság működött Magyarországon, számuk tíz év alatt 31 százalékkal csökkent. Ez inkább az állatot tartó gazdaságokat érintette, a mezőgazdasági területet használókat kevésbé – mondta Patay Ágnes. Az Agrárcenzus projektvezetője hozzátette, elsősorban a kicsi, 4000 eurónál kevesebb termelési értékű gazdaságok hagyták abba, arányuk ez idő alatt 70-ről 53 százalékra esett vissza. Ez idő alatt a közepes méretűek aránya – főleg a 15-100 ezer eurós kategóriába tartozóké – 9-ről 17 százalékra nőtt.
A koncentrálódásnak, a kis háztáji gazdaságok eltűnésének eredményeként az egy gazdaságra jutó termelési érték jelentősen növekedett, 2020-ban a termelési érték 45 százalékát az összes gazdaság csupán 1 százaléka állította elő.
Az állattartás és a növénytermesztés egyre inkább elválik egymástól, a gazdaságok felének van kisebb-nagyobb növénytermesztő területe állatállomány nélkül – ezzel párhuzamosan az állattartók 15 százalékánál egyáltalán nincs növénytermesztés. 2020-ban a legnagyobb, a gazdaságok 40 százalékát kitevő csoport a szakosodott szántóföldi növénytermesztőké volt. A specializálódást mutatja, hogy ezek használták a mezőgazdasági terület kétharmadát, ám a teljes állatállomány mindössze 5 százalékát birtokolták.
2020 közepén hazánk mezőgazdasági területe 4 millió 921 ezer hektár volt, az ország teljes területének közel 53 százaléka. Ennek 82 százaléka szántóként, 15 százaléka gyepként hasznosult, csak a többi volt a szőlők és a gyümölcsösök területe. A föld legnagyobb részét az 5 vagy annál több, de 300-nál kevesebb hektárral rendelkezők használták. Az egy gazdaságra jutó átlagos terület 22,8 hektár volt hazánkban. Országszerte a mezőgazdasági területek 45 százalékát tulajdonosként, felét bérlőként, és mintegy 5 százalékát egyéb jogcímen művelték.
Bár a hazai állattartó gazdaságok száma folyamatosan csökken, az állomány az elmúlt 10 évben lényegesen nem változott. A fajok szerinti megoszlást a szarvasmarha- és a sertés túlsúlya határozza meg, 2020-ban a teljes állomány 73 százaléka e kettőbe tartozott.
A hazai gazdaságok irányítóinak átlagéletkora emelkedett, míg 2010-ben 28 százalékukat vezette 65 éves vagy annál idősebb "főnök", 2020-ban már 35 százalékát. Átlagéletkoruk az összeíráskor közel 58 év volt.
Felső fokon Egyre több a mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányító. Az elmúlt 10 év alatt arányuk 20-ról 39 százalékra emelkedett, ugyanakkor abszolút számuk is nőtt a gazdatársadalmon belül. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 és 44 év közötti korosztályban a legmagasabb, a fiatalabb generációk esetén minden életkor-kategóriában jelentősen csökkent a képzettség nélkül vezetők aránya. |
