Húszezerrel több volt a fizetési meghagyás tavaly

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatai szerint az elrendelt végrehajtások száma több mint 8 százalékkal növekedett a 2021-es évben; 370 ezer végrehajtás indult fizetési meghagyás alapján. A kamara közleményében kiemelte, hogy a fizetési meghagyások kibocsátásának túlnyomó többségét a követeléskezelők és a közszolgáltatást nyújtó társaságok, például tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók kezdeményezték. Az elmúlt évben csökkent azok aránya, akik vitatták a követelést: míg 2020-ban ezek 6 százalékát kérdőjelezték meg a kötelezettek, tavaly már „csak” 5,5 százalékát. 

A fizetési meghagyást min­­denképp érdemes átvenni a postástól, ha ugyanis valaki másodszorra sem veszi át a küldeményt, azt öt munkanapon belül kézbesítettnek tekintik – hangsúlyozta a közleményben Tóth Ádám. A kamara elnöke hozzátette, ha rossz összeg szerepel a levélben, vagy időközben már rendezte a tartozást az adós, ellent kell mondani az eljáró közjegyzőnél. 

A szakember arra is kitért, hogy ha a követelés jogos, de az érintett valamilyen okból nem tudja rendezni a tartozást, időhúzás helyett érdemes inkább a közjegyzőtől fizetési halasztást vagy részletfizetést kérni. 

Mint ismert, a fizetési meghagyásos eljárás a lejárt pénztartozások, például ki nem fizetett számlák, magánkölcsönök vagy károkozás esetén nyújt egyszerű igényérvényesítési lehetőséget. Hárommillió forintot meg nem haladó követelés esetén nem is lehet közvetlenül peres eljárást indítani, hanem ezzel lehet behajtani a tartozásokat, míg 3 és 30 millió forint között bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is választható. 

Tavaly összesen 6240 olyan 3 millió forintot meghaladó tartozás ügyében indítottak fizetési meghagyásos eljárást, amelyben a bírósági pereskedést is választhatták volna – olvasható a Magyar Or­­szágos Közjegyzői Kamara közleményében.