Szabadságot adnak a kecskék

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kecskepásztor és egy sajttündér. Királyságukban negyvenöt kecske mekegett az ablak alatt, amelyek tejjel, sajttal, no meg rengeteg munkával is ellátták gazdáikat. Ezt a mesevilágot nem a képeskönyvekben kell keresnie az embernek, hanem egy Felgyő melletti tanyán, ahol közel húszféle ízvilágú kecskesajtot lehet kóstolni, és mi magunk is megtanulhatjuk a sajtkészítés alapjait, míg a gyerekek a „tanyasi ugrálóvárban”, azaz a szénabálasoron játszanak.

Volt egy álmom

– Nekem gyerekkori álmom volt ez a kecskefarm – meséli Veres Zoltán. A férfi a Felgyői Kecskesajt alapítója, de jobban szeret magára kecskepásztorként vagy tejesemberként hivatkozni. – Kiskorom óta szeretem a haszonállatokat, mezőgazdasági szakközépiskolában is végeztem mint általános állattenyésztő. Harminc éve, még tizenhat évesen láttam egy tejelőbirka-farmot, aztán egy olyat is, ahol kecskékkel foglalkoztak. Nagyon megtetszett nekem ez az állat, úgyhogy akkor elhatároztam, ha egyszer lesz rá lehetőségem, megcsinálom a magam kecskefarmját – idézte fel Veres Zoltán.

Erre a lehetőségre ugyan jó pár évet várni kellett, de amikor kertes házba költöztek, megtették az első lépéseket ahhoz, hogy gyerekkori álma valóra váljon.

Kecskék a kertben

– Hét éve költöztünk kertes házba, abban az időszakban éppen azon törtem a fejem, hogy mihez is kellene kezdenünk. Ekkor jött elő a régi álmom, a kecske: vettünk két fejős kecskét, ott voltak hátul a kertben. Aztán képeztük magunkat, eljártunk sajtkészítő tanfolyamokra, elsajátítottuk az alapokat, és elkezdtünk mi is sajtokat készíteni. Lépésenként haladtunk előre, próbálgattuk, mi a jó, melyik sajthoz melyik fűszer illik – mesélte a kecskepásztor.

Az elkészült sajtokat először csak a család ismerősei kóstolták, de fokozatosan hírük ment a felgyői finomságoknak.

– Eleinte csak az ismerősök kértek a sajtból, de ahogy nőtt a kereslet, úgy szaporodtak a kecskék is. Aztán őstermelő lettem, három éve pedig kiköltöztünk ide, a tanyára, azóta negyvenöt kecske mekeg itt nekem – tette hozzá Veres Zoltán.

Évi 365 nap és napi 24 óra

Az állatok körül van munka bőven, naponta kétszer van fejés, az így nyert napi nyolcvan liter tejet pedig fel is kell dolgozni, emellett a logisztikával is birkózni kell, és az sem árt, ha egy modern vállalkozás a közösségi oldalakon is jelen van.

– A kecskével évi 365 napot, napi 24 órát kell foglalkozni. Harminchat fejős kecskénk van a családi gazdaságunkban, itt reggel hatkor már berreg a fejőgép. Az ellátásuk és a fejés két és fél, három óra, ugyanez a program még egyszer délután-estefelé. Napközben a tejfeldolgozás, a sajt-joghurt készítés ad mindennapos feladatot, emellett a vásárlók előtt is mindig jelen kell lenni, a kecskefarm apró pillanatait szoktuk megosztani az interneten. A nap többi részét a logisztika teszi ki: a megrendelések felvétele, az alapanyagok beszerzése, a szállítás, illetve a takarmány beszerzése, mozgatása. A sajtokat a feleségem szokta készíteni, ő a sajttündér, én meg a kecskepásztor vagyok – mondta mosolyogva Zoltán.

Ízes sajtok és joghurtok

A kecskefarmon a sajttündér keze alól lágy és félkemény sajtok kerülnek ki tizen­nyolcféle ízben, készítenek mozzarellát, parenyicát, burratát, grill- és füstölt sajtokat is. Natúr és gyümölcsjoghurt tizenkétféle ízben áll a polcon, aki pedig kecskekefirt keres, a felgyői farmon azt is megtalálja.

– Fontos számunkra, hogy minél hamarabb megismertessük a gyerekekkel az egészséges táplálkozást, rengeteg óvodai, iskolai rendezvényen kóstoltatjuk termékeinket a kicsikkel. A sajtjaink egészséges, természetes voltját, házi jellegét az adja, hogy nem használunk semmilyen mesterséges adalékanyagot. Minőségi kecsketejből, saját kezűleg, szívvel-lélekkel készítjük termékeinket, mert abban hiszünk, hogy ez is kell a finom sajthoz – magyarázta Zoltán.

A szabadságot hozták el a kecskék

A férfi és felesége úgy élik mindennapjaikat, hogy azzal foglalkozhatnak, amit a legjobban a szeretnek. A kecskefarmon nem nagyon terveznek további bővítést, ötven kecskénél szeretnének megállni. Két éve leépítették korábbi bolti kapcsolataikat, és már csak házhoz szállítanak. Számukra az a százötven hely, ahová havonta kétszer elviszik termékeiket, nemcsak egyszerű vevőkör, hanem több annál, fontosak számukra az emberi kapcsolatok is.

Ezért is fogadnak szívesen látogatókat is a farmjukon, tavasztól nyári sajtkészítő workshopokat szerveznek, nyaranta pedig rendszeresen keresik fel őket táborozó gyerekek is, akik a „tanyasi ugrálóvárban”, azaz a szénabálasoron játszhatnak, de várja őket magasles és erdei sétaút is.

– Munka van a kecskékkel rendesen, de szeretem. A legszebb benne az, hogy ez egy szabad élet: megtaláltam benne mindent, amit gyerekként elképzeltem. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy a hobbija a munkája is egyben – összegzett Zoltán.