Tovább erősödött a magyar agrárium társadalmi elismertsége

A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő fideszes politikus sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a pandémia mindenkiben megerősítette, mennyire fontos, hogy biztonságos és megfelelő mennyiségű élelmiszer kerüljön magyar fogyasztók asztalára és az exportpiacokra.

Az agrárkormányzat egyik alapvető feladata, hogy hosszú távon biztonságos, kiszámítható környezetet biztosítson az ágazat szereplőinek, a vidéken élőknek – mondta Farkas Sándor.

Az államtitkár közölte, a tavalyi és idei, a közeljövőben megjelenő pályázatok megteremtik annak lehetőségét, hogy a magyar agrárium 20-25 millió embernek tudjon biztonságos élelmiszert előállítani, figyelembe véve a korszerű táplálkozástudományi igényeket is. A minisztérium célja az is, hogy sokkal szorosabb kapcsolat alakuljon ki az alapanyagokat előállítók és a feldolgozóipar között, mert e kettő csak együtt működhet hosszú távon biztonságosan és eredményesen.

Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerint Csongrád-Csanád megye az agrárexport motorja lehet.

Szeged, Hódmezővásárhely és Szentes a magyar élelmiszeripar történelmi gazdasági centrumai, az ágazatot ezen a bázisokon kell újra erősíteni

– jegyezte meg.

A magyar agrárium történelmi lehetőség előtt áll: a kormány a következő hét évben 4265 milliárd forintot fordít a vidék, az élelmiszeripar és az agrárium fejlesztésére, melyet a helyi sajátosságok figyelembevétele mellett kell meghatározni – mutatott rá a politikus.

Bencsik Dávid kifejtette, a magyar agrárexport 82,5 százaléka az EU-ba irányul, a kivitelben első helyen áll Németország, éves 1,5 milliárd eurós értékkel. A nemzetközi piacokon azonban folyamatosak az átrendeződések. A politikus példaként az EU és a dél-amerikai közös piac közötti szabadkereskedelmi megállapodást említette, amely következtében az EU ipari exportja mintegy 70 százalékkal bővülhet, miközben 25 százalékkal nőhet a dél-amerikai országok agrárkivitele.

A helyettes államtitkár leszögezte, az agrárexport dinamizálása nemzeti érdek. Az ország egy régiója sem maradhat ki az agrárexport lehetőségéből, támogatni kell az agrárvállalkozások exportcélú összefogását. Szükséges van a feldolgozóipar bővítésére, az új digitális technológiák bevezetésére, az innovációra, melyben kulcs szerepet játszhat a kiváló hazai agrár-felsőoktatás.

Nemesi Pál, a Dél-alföldi Gazdasági Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos hangsúlyozta a régióban kiemelt jelentősége van az agráriumnak.

Csongrád megyében a vállalkozások 40 százaléka a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén működik.

A természeti adottságok kiválóak, a helyi hagyományok mellett mellett rendelkezésre áll a szakmai tudás is.