Kútamnesztiát hirdettek három évre

A vízgazdálkodási törvény 2018-as módosítása 2020 utolsó napjáig adott haladékot a fúrt kutakra, arra, hogy az érintettek kérelmezzék azt a vízjogi fennmaradási engedélyt, ami mentesíthet a bírság alól. De idén január elsejétől újabb há­­rom évet kaptak az illegális fúrt és ásott kutak tulajdonosai és üzemeltetői.

– Nem veszélyezteti a vízkészleteket a kútamnesztiaként emlegetett törvénymódosító javaslat, sőt az illegálisan fúrt, mezőgazdasági öntözésre használt kutak szankciómentes bejelentési lehetőségével pontosan arra törekszünk, hogy feltérképezzük azok va­­lós számát és a felhasznált víz­mennyiséget

– jelentette ki a Magyar Nemzetnek Nagy István agrárminiszter még tavaly november végén. Az Agrárminisztérium nagy visszhangot kiváltó rendeletével a témában érintett kutak helyzetét kívánta rendezni, egyszerű nyilvántartással, adatlapos bejelentési le­hetőséggel és vízjogi engedélyezéssel. A törvénymódosítás célja, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amelyet az engedély nélkül ki­­alakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak és a környezetnek. Feltételezések szerint ugyanis Magyarországon tízezer és százezer közötti öntözőkút üzemelhet engedélyezetlenül.

A januártól hatályos jogszabállyal az ötven méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakat elég bejelenteni a vonatkozó igazgatási szervhez. A hatóság pedig eldönti, kell-e vízjogi engedélyezési eljárás. Közben változott az eljáró intézmény is: a vízügyi és vízvédelmi hatósági, szakhatósági hatáskört országosan január elsejétől a Nemzeti Földügyi Központ látja el. Tehát a mezőgazdasági öntözésre használt kutak kérelmét hozzájuk kell benyújtani.

Az agárminiszter szerint sok termelő a bonyolult eljárás, a szabályozásból adódó kötelezettségek, illetve az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költsége miatt nem engedélyez­tette a mezőgazdasági célú ku­takat.

A kútmoratórium meghosszabbításával kapcsolatban ko­­rábban lapunknak B. Nagy László országgyűlési képviselő azt mondta, az eredeti határ­időt rövidnek tartotta.

– Több évtizede húzódó ügyeket kellene felgöngyölíte­­ni, a Homokhátságon szinte félholdanként van egy-egy kút

– reagált tavaly megkeresésünkre B. Nagy László.