A vírus átalakította a vásárlási szokásokat

A Nemzeti Agrárgazdasági Ka­­­mara által megkérdezett élelmiszer-kereskedők visszajelzése alapján elmondható, hogy a vásárlási szokások – köztük a tranzakciók száma, a kosár „mérete” és az összetétele – lassan visszaálltak a veszélyhelyzet előtti, békeidős állapotra, ám a forgalom még elmarad az előző év azonos időszakáétól.

Mint ismert, a fogyasztók vásárlási szokásai a koronavírus-helyzet kialakulását kö­­­vetően jelentősen átalakultak. Mindezt befolyásolta az időkorlát, valamint – a felelős magatartás és az egészségvédő egyéni döntések alapján – megváltozott a beszerzések helyszíne is.

A járvány első hullámában csökkent a vásárlások száma és hektikussá vált a gyakorisága, a heti eloszlása, változott a ko­­sár összetétele. Ugyanakkor nőtt az értéke, de összességében mégis csökkent a forgalom. A tartós élelmiszerek aránya nőtt, miközben mérséklődött a magasabb áron kínált termékek kereslete. A lédig áruk iránti igény eltolódott a csomagolt termékek felé.

Csökkent a kisebb kiszerelésű termékek kereslete, nőtt viszont a magasabb feldolgozási szintű vagy konyhakész áruk iránti igény. A vevők előnyben részesítették azokat a kiskereskedelmi egységeket, ahol a bevásárlólista minden tétele beszerezhető volt. És azokat is, ahol az átlátható, nyitott terű parkolóban gyorsan felmérhették a zsúfoltságot.

Mára az élelmiszerbolti be­­szerzéseknél a belépés és a fizetés között eltelt idő rövidült, valamint csökkent az úgynevezett impulzusválasztások szá­­ma. A korábbinál tervszerűbbek a vevők, sokan listával a kezükben érkeznek – a sorok közötti „sétálgatás és nézelődés” szinte megszűnt. A vásárlások száma továbbra is elmarad az előző években megszokotthoz képest, de a kosár értéke általában magasabb a bázisnál. A tavaszi trendhez képest a hosszabb eltarthatóságú élelmiszerek előnyben részesítése gyakorlatilag megszűnt.