2017.12.31. 10:25
2018. jan. 1. - Változások sorozatban: áfacsökkentés, emelkedik a gyerekgondozási díj, adócsökkentés jön
20 évet is kaphat, aki szexuálisan zaklat gyereket. A csekkek befizetésénél is érdemes figyelni.
Áfacsökkentés
Januártól folytatódik az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése - Az intézkedés két nagy termékkört érint. A sertés esetében a vágóhídi melléktermékek és a sertésbelsőségek áfája mérséklődik 5 százalékra, a fogyasztási célú hal adókulcsa pedig szintén erre a szintre csökken.
Emelkedik a gyermekgondozási díj összege
Január 1-jétől nő a gyermekgondozási díj (gyed), valamint a diplomás gyed összege, utóbbit az érintettek már a gyermek kétéves koráig igénybe vehetik. A gyermekgondozási díj a minimálbér emelkedésének köszönhetően emelkedik. A minimálbér összege jövőre 8 százalékkal, bruttó 138 ezer forintra nő.
A gyed maximális összege 2018-ban eléri a bruttó 193.200 forintot, míg a diplomás gyed az alapképzésben résztvevő hallgatóknál 96.600 forintra, a mesterképzésben résztvevők esetében 126.350 forintra emelkedik.
A kormány továbbá egy évvel bővíti a diplomás gyed jogosultsági idejét, így az érintettek 2018-tól a gyermek két éves koráig vehetik igénybe az ellátást.
A csecsemőgondozási díjra (csed) a vérszerinti apa 2018. január 1-től a korábbiakhoz képest több élethelyzetben is jogosult lehet.
A szociális hozzájárulási adó 19,5 százalékra csökken
A 2016. novemberében aláírt hatéves bérmegállapodás eredményeként január 1-től a munkabérekre rakodó adóteher, a szociális hozzájárulási adó, az idei 22 százalékról, 19,5 százalékra csökken, ami újabb 200 milliárd forintot hagy a munkaadóknál.
Az új polgári perrendtartás célja az eljárások gyorsítása
Az eljárások gyorsabbá és szakszerűbbé válását célozza a január 1-jén életbe lépő új polgári perrendtartás (pp), melyet a január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az új eljárási törvény a perindítási szakban az eddiginél jóval szigorúbban meghatározott részletes, alapos kereset és ellenkereset elkészítését írja elő. A perfelvételi szakban a felek a bíró közreműködésével meghatározzák mi a jogvita lényege: milyen jogcímen, milyen tények állítása és milyen bizonyítékok felajánlása mellett akar a felperes jogot érvényesíteni és mi az alperes ennek megfelelő védekezése. Csak ezután kezdődhet el az érdemi tárgyalás, a bizonyítás, melyben már alig változhat a per meghatározott menete. Új bizonyítékra csak kivételesen lehet hivatkozni, elsősorban akkor, ha arról az érintett fél önhibáján kívül nem tudhatott. Az új pp szerint törvényszéken csak jogi képviselővel lehet eljárni, a helyi bíróságokon a nélkül is. Aki ügyvéd nélkül pereskedik, arra ugyanakkor jóval enyhébb eljárási szabályok vonatkoznak.
Az új közigazgatási perrendtartás szélesíti a bírósághoz fordulás lehetőségét
Az új közigazgatási perrendtartás jelentősen szélesíti a bírósághoz fordulás lehetőségét és a közigazgatási bírói döntések végrehajtása terén megnyitja az utat a közigazgatási szervet, illetve akár személy szerint annak vezetőjét sújtó bírságolás előtt. A Magyarországon először önálló törvényben szabályozott közigazgatási perrendtartás január 1-jei életbe lépése nyomán nem csupán a hatóságok döntései, határozatai támadhatók meg bíróságon, hanem az általában közigazgatási feladatokat ellátó szervek közigazgatási cselekménye, amely a polgárok jogait, kötelezettségeit érinti. A közigazgatási szerv nem cselekvése, azaz mulasztása miatt is indítható per.
Főszabályként a közigazgatási cselekménytől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet majd pert indítani. Az új eljárási törvény szerint a végrehajtásra is nagyobb rálátásuk lesz a bíróságoknak. Teljesítési bírságot szabhatnak ki, nemcsak a közigazgatási szervre, hanem a vezetőjére is.
Január 1-től változnak a Magyar Posta pénzmosás megelőzési feladatai csekkek befizetéskor
Január 1-től az ügyfelek okmányok bemutatása nélkül fizethetik be csekkjeiket, ha bankkártyával fizetnek, de nem szükségesek az okmányok az adó, illeték, és bírság csekkek befizetésénél, illetve 300.000 forintig az áru, szolgáltatás ellenértékének készpénzes megfizetésekor sem - közölte a Magyar Posta Zrt. Ugyanakkor megjegyezték, hogy be kell majd mutatni az okmányokat a készpénzes fizetéseknél, ha az áru, szolgáltatás értéke meghaladja a 300 ezer forintot, nemzetközi postautalvány feladásakor szintén 300.000 forinttól. Kiemelték: ha az ügyfelek bankkártyával fizetik ki sárga és a fehér csekkjeiket 2018. január 1-től - összeghatárra vonatkozó korlátozás nélkül - nincs szükség adatrögzítésre, a posta nem kéri az ügyféltől okmányai bemutatását sem. Az M jelzésű (adó, illeték, bírság) csekkeknél sincs szükség a befizető azonosítására, akkor sem, ha készpénzzel fizet az ügyfél. A közlemény szerint az FM jelzésű (áru- és szolgáltatás ellenértékének megfizetésére szolgáló) csekkeknél sincs szükség a befizető azonosítására 300.000 forintos összeghatárig, ha a csekken szereplő érték 300 000 és 2,5 millió forint között mozog és az ügyfél ezt készpénzben fizeti ki, akkor a posta egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végez, az ügyfél azonosításával, törvényben meghatározott adatainak felvétele mellett. Ha pedig a befizetett összeg meghaladja a 2,5 millió forintot - szintén készpénzes fizetésnél - , akkor normál átvilágítás szükséges. Ez esetben az ügyfélnek számolnia kell azzal, hogy okmányait a posta lemásolja, valamint a törvényben meghatározott nyilatkozatokat is meg kell adnia. Ilyen átvilágítási intézkedések nem végezhetők el minden postahelyen, ezért a Magyar Posta mindenkinek azt javasolja, hogy az ilyen jellegű befizetéseket bankkártyás fizetésként teljesítsék vagy a keressék fel a kijelölt postahelyeket. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelöletlen csekkeknél és a belföldi postautalvány szolgáltatásnál a szabályozás szigorúbb. Ezekben az esetekben gyakorlatilag már 1 forinttól szükség lesz az okmányokra az adatrögzítési szabályok miatt, amelyek értelmében 300 000 forinttól 2,5 millió forintig egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végez a posta, de csak akkor, ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy áru- és szolgáltatás ellenértékét fizeti meg. Ha az egyszerűsített átvilágítás nem alkalmazható, akkor a szigorúbb, normál átvilágítási szabályok érvényesülnek.