Szegeden az előzenekar ellopta a show-t

Hat hitelterméket minden eddiginél alacsonyabb kamattal vehetnek igénybe a vállalkozások – ez volt az apropója az idei első Széchenyi Kártya Road Show szegedi, Csongrád megyei állomásának. Ám nem egyszerűen csak ismertették a részleteket.

Nemesi: Nem helyes a jelenlegi struktúra

[namelink name="Nemesi Pál"], a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte elsőként a résztvevőket. Beszédében elmondta, a megyei kamarának nagyon fontos a kis- és középvállalkozói szektor, annak a képviselete. – A kamarai rendszer egyik alappillére a mikro- kis- és középvállalkozói kör, de nemcsak nekünk, hanem a magyar gazdaságnak is nagyon fontos pillérei. Épp ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan érzi magát ez a kör, hogyan gondolkodik, hogyan tervez a jövőre – mondta az elnök.

A vállalati létszámból 98 százalékot adnak, kiemelkedő a szerepük a foglalkoztatásban is, itt 72 százalék az arányuk. A GDP szempontjából pedig több mint felét adják a hazai gazdaságnak– sorolta az adatokat a megyei kamara elnöke.

Nemesi azt is elmondta, uniós kitekintésben alig marad el ez a szektor a nyugat-európai országoktól a vállalati létszám alapján. A GDP-termelés szempontjából viszont a külföldi vetélytársak sokkal jobban állnak, több mint tíz százalék a különbség a javukra.

– A kis- és középvállalkozói szektor erőforrásai között is viszonylag kicsi a különbség, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, valójában más a kategória, más a lépték. Ki merem jelenteni, a magyar gazdaságban nem helyes a jelenlegi struktúra, ezen változtatni kell, meg kell erősíteni ezt a szektort. A jövőnk mindenképpen azon múlik, hogyan sikerül ennek a szektornak az átstrukturálása, hogy nemzetközi szinten, versenyben is sikeresek legyenek ezek a vállalkozások. A külföldi vállalkozások sem ügyesebbek és okosabbak, mint mi, de jobb helyzetben vannak, a struktúra szempontjából mindenképpen – mondta Nemesi Pál. A megyei elnök szerint függetlenül attól, hogy nem első helyen említik a finanszírozhatóságot ezek a vállalkozások, de fontos lenne nekik, hogy minél több forráslehetőségük legyen a beruházásra, fejlődésre.

A kamarai elnök után [namelink name="Szakács József"], a VOSZ Csongrád megyei elnöke szintén köszöntötte a résztvevőket. – 2002 óta töretlenül fejlődik a Széchenyi Kártya program. Nagyon sok vállalkozónak már a kezdet kezdetén a túlélést jelentette, s azóta csak szélesedtek a lehetőségek, javultak a feltételek – mondta a VOSZ megyei elnöke.

Parragh: előzenekarból fő műsorszám

A köszöntőket követően [namelink name="Parragh László"], a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Előttünk a holnapután! című előadásában a magyar gazdaság „dolgainak" a továbbviteléről beszélt, elmondása szerint „előzenekarként". S mintegy „mellékesen", hozott egy 3D-s nyomtatót, amely végig működött az előadások alatt, s mire befejeződtek a beszédek, kinyomtatott egy Coca-Cola üvegnyitót. Parragh a német gazdasággal hasonlította össze a hazait. – Kilenc százalékot esett a gazdaság, és még mindig nem érte el a válság előtti szintet, míg a németek 2010-re elérték ezt. De van egy jó hírem is: zárul az olló, a hazai gazdaság egyre jobban teljesít. Négy ok miatt jövünk föl lassabban: a duális gazdaság, a transzformációs veszteségek halmaza, strukturális reformok elmaradása, gazdaságpolitikai hibák, elpuskázott lehetőségek, ebből nagyon sok van, sajnálatos módon. A pannon tigrisről és pumáról már kár beszélni. Viszont a devizahitelezésről, PPP-beruházásról már érdemes szólni, csakúgy mint az önkormányzati hitelfelvételekről. Az építőipari beruházásokat visszafogta a kereskedelmi üzletek nyitásának megszigorítása.

A rezsicsökkentésnek is rengeteg áttételes következménye van: jelentősen átrendezi a jövedelmet a szolgáltató és a lakosság között, GDP-szinten is látható mértékben. Amit szintén hangsúlyozni kell, 1990–2010 között 13-szorosára emelkedett a GDP, a bruttó adósság 21,3-szeresére az adósság 25-szörösére nőtt. A strukturális reformokban már most megtörtént vagy elindult a változás. Ilyen az egykulcsos adó, a teljesítmény-központú adórendszer, a segélyezés rendszerének, a munka törvénykönyvének, a nyugdíjrendszer átalakítása. Ez az a halmaz, amit a Dzurinda- és a Schröder-kormány is megtett Szlovákiában és Németországban. De hazánk több mindent megtett a reformok terén: az oktatásban, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a versenyszabályozásban, az energiapolitikában, a gazdasági kormányzat, a kamara erősítésében.

De beszéljünk a baklövésekről is: ilyen az erős állam–gyenge állam „örök" vitája. Látjuk, mit jelentett a gyenge állam, a verseny mindent eldönt szemlélet. Hiba volt, hogy a jegybank és a kormány tíz éven át ellentétes szemléletet vallott. Hiba volt az ipar felszámolása. Hiba volt az „akié a polc, az a piac" szemlélet. Nem kellett volna kivonulni a keleti piacokról, és az EU-s forrásokat is sajnos inkább szépészeti „beavatkozásokra" fordítottuk, meg ravatalozófelújításokra... A merre tovább egyértelmű: végig kell menni az úton, ugyanakkor finomhangolásra szükség van. Gazdasági szempontból mindegy, ki kormányoz, a hogyan a lényeg: jobban ki kell használni az EU-s forrásokat, a K+F-szektort rendbe kell tenni, a pályázati pénzeket valóban a gazdaságba kell forgatni. S meg kell akadályozni azt is, hogy megtörténjen a visszarendeződés.

A világ lakosságának kevesebb mint nyolc százaléka él az EU-ban, a világ jószágának negyede itt termelődik, a szociális kiadásoknak meg több mint a felét. Ez, lássuk be, nem fenntartható. Nem tudjuk, hogyan és milyen irányba változik meg ez a pálya. A kérdés, fel tudunk-e majd készülni ezekre. Hogy egy példát mondjak: tízmillió ember dolgozik Kínában a cipőiparban. Miközben már lehet cipőt is nyomtatni. Mi lesz velük? A Nokia hazánkból több mint kétezer embert küldött el, csak mert a mobiltelefónia úgy változott, ahogy. Hasonló vetélkedés zajlik és zajlani fog országok között is. Az is nagyon fontos lesz, hogy a jövő iparágaira hogyan tudjuk megragadni, rácsatlakozni. Ehhez komoly együttműködésre van már most szükség az országon belül. Épp ezért szükség van egy vízióra a jelenlegi ipari forradalomban. Ennek a víziónak meg kell találnia azt a lehetőséget, amelyben Magyarország sikeres lehet – mondta előadásában az elnök.

Fontos szárazság

Aki után [namelink name="Krisán László"], a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Széchenyi Kártya Program részleteiről tartott tájékoztatót. – Száraz, de hasznos információkat mondok Parragh Lászlóhoz képest mindenképpen... Ez a régió különösen meghatározó a Széchenyi Kártya Programban. Közel 270 ezer hiteligénylés, 200 ezer létrejött hitelügylet, évi 20–25 ezer ügyfél, évi több mint 140 milliárd forint hitelkihelyezés, a kihelyezett hitelek összege több mint 1280 milliárd forint, ezek a legfontosabb számok most. Nincs ma olyan terület, amit nem tudnánk lefedni – jegyezte meg Krisán László, majd egyesével bemutatta a jelenlegi hitellehetőségeket.

A folyószámlahitel kamata ma már hat százalék alatti, egy százalékos kamattámogatás mellett, egy plusz egy éves futamidővel, a hitelösszeg félmillió forint és huszonötmillió forint között változhat. A forgóeszközhitel a tevékenységhez kapcsolódó körben segítség három éves futamidővel rulírozó hitel, két százalékos kamattámogatással. Nagyon nagy siker és eredmény a beruházási hitel. Az elmúlt időszakban a magyar gazdaság teljesen lerongyolódott. Ezért fontos az elért 2,2 százalékos éves nettó kamat az öt százalékos kamattámogatással, maximálisan tíz éves futamidővel, a hitel ötvenmillió forintig érhető el. A Széchenyi Önerőkiegészítő Hitel is nagyon jelentős mérföldkő a kártyaprogram életében, így sokkal könnyebb az EU-s pályázatokon részt venni. Ugyanolyan feltételekkel vehető igénybe a beruházási hitel. A megelőlegező hitel az előfinanszírozásoknál segít, öt évre vehető igénybe 1,7 százalékos kamattal, öt százalékos kamattámogatással ötvenmillió forintig vehető igénybe. – Ezeket mindet önök, vállalkozók találták ki. Mi pedig megértettük a döntéshozókkal, hogy ezek fontos hitelek ahhoz, hogy sikeresek legyenek a vállalkozások. Az agrárium az Agrár Széchenyi Kártyával járt jól. Dolgozunk azon, hogy még jobbak legyenek itt is feltételek, az éves kamat itt 2,7 százalék. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy olcsó és biztonságos legyen, gyorsan hozzá lehessen jutni, akár ingatlanfedezet nélkül is felvehető legyen, gyorsan elérhető legyen. Tény, ennyire alacsony kamata még sosem volt a Széchenyi Kártya programnak. Ez a vidék hitele. Nyolcvanöt százaléka a vállalkozóknak vidéken él. Ez is nagyon fontos nekünk! – fejezte be előadását Krisán László.