Újra megrendezik a szegedi papucs napját

A közlemény szerint délelőtt a Szegedi Dóm Látogatóközpontban tart tárlatvezetést Bárkányi Ildikó néprajzkutató a tavasszal nyílt Ahol Szűz Mária is papucsban jár című kiállításon. A tárlaton az alapítvány gazdag gyűjteményből látható válogatás, a kísérő fotókon és filmeken pedig az alkotás folyamata ismerhető meg régi és mai mesterek vallomásai alapján.

Kora délután a Szent-Györgyi Albert Agórában szegedi és környékbeli néptáncegyüttesek tagjai adnak ünnepi műsort. Ezt követően rendezik A Bárkányiék - apáról fiúra című dokumentumfilm premierjét, melyen a papucskészítő Bárkányi család három generációjának történetét ismerhetik meg a nézők. A vetítés után alkalom nyílik a film készítőivel és a harmadik generációval, Bárkányi István papucskészítővel is találkozni.

Délután a gyerekek és kísérőik kézműves foglalkozásokon, hungarikum játszóházban és a Szegedi Papucshímző Kör tagjainak segítségével próbálhatják ki kézügyességüket: lehet majd papucsfejre motívumot tervezni, színezni, a kicsit nagyobbak és felnőttek pedig a hímzésbe is belekóstolhatnak.

Lesz papucsvásár is, érkeznek magyarországi és vajdasági papucsos mesterek, akiktől a helyszínen vásárolni lehet és rendelést is vesznek fel egyedi igényekre. A vásárt a papucshoz kötődő népművészeti és kézműves termékek kínálata színesíti.

Látható még az Agórában a Mesepapucsok kiállítás, amely a szegedi papucsok mesés világába kalauzol. A Dabasi Trafik Kör a szegedi papucsok mesei motívumvilágából indult ki egyedi installációjuk megalkotásakor, benne Attalai Zita újraalkotott papucsaival. A kiállításon láthatók gyerekpapucsok az alapítvány gyűjteményéből és a ma alkotó papucsos mesterek és papucshímzők munkái is.

A rendezvényen adják át először a Szegedi papucsért díjat, és az alapítvány meghirdeti új pályázatát is. A szegedi papucs ötszáz éves története a hódoltság korára vezethető vissza. A könnyű, tetszetős viseletre komoly kereslet volt a Dél-Alföldön, majd a Szabadtéri Játékok indulásával, a hazai turizmus fellendülésével a két háború között indult el a szegedi papucs másodvirágzása.

1922-ben lett önálló a papucsos mesterség, amikor négy jeles szegedi mester - az akkor aktívan dolgozó több mint negyvenből - Ménösi Lajos, Nagy Mátyás, Ótott János, Tuksa Gyula "készítményeit" az akkori kereskedelmi miniszternek személyesen mutatta be, aki "mélyen megilletődve" az önállósághoz hozzá is járult.

Az önálló műhelyek 1951-ben a papucsos szövetkezet megalakulásával szinte megszűntek. A varrott, kifordított egylábas papucsok készítésének legendás mestere, Rátkai Sándor 2011-ben 98 éves korában hunyt el.

A szegedi papucsot nem csak egyedisége miatt nevezik páratlannak, hanem azért is, mert egy-egy méret egyazon kaptafán készül, és a taposásával válik jobb-, illetőleg ballábassá.

A szegedi papucsot 2018-ban felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.