Az ország második leghosszabb turistaútja az Alföldi Kéktúra

Maldív-szigetek, Grand Canyon Nemzeti Park, Kalahári-sivatag, Parma városa, vagy ha közelebbi célpontot akarunk említeni, a Grossglockner-Hochalpenstrasse: ilyen illusztris társaságba került az Országos Kékkör elsőként létrejött szakasza, az Országos Kéktúra. Útvonalát azok is ismerhetik a Másfélmillió lépés Magyarországon című kultikus sorozatból, akik egyébként nem nagy természetjárók. A túra felkerült a National Geographic, a világ legismertebb tudományos ismeretterjesztő magazinjának listájára, a legjobban ajánlott 2020-as úticélok közé.

Az Alföldi Kéktúra a legfiatalabb

Aki az utána következő két sorozatot is követte, az tudja: az 1990-es évek elején a Kerekek és lépések-ben már az Alföldet is végigjárták. Csongrád megyéből a következő településeket érintette a túra: Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer, Szegvár, Mindszent, Mártély, Hódmezővásárhely, Székkutas. A Szekszárd-Sátoraljaújhely szakasz 1992 és 1996 között vált a Kék út részévé Alföldi Kéktúra néven.

Az Országos Kékkör három túrát egyesít, ezek közül az alföldi szakasz a legfiatalabb. Az ország második leghosszabb túraútvonalát az 1990-es évek elején kezdték kiépíteni, kialakítása 2000-ben ért véget. Szekszárdtól Sátoraljaújhelyig tart, ez nem változott, de ha a térképet megnézzük, nem teljesen fedi az útvonal a sorozatbelit.

QR-kód a táblákon

Az első pecsételőhelyet Öttömösnél, a Petróczki-iskolánál találják a túrázók. Az összesen 849 kilométeres útvonal Ásotthalom, Ruzsa, Zákányszék, Bordány, Zsombó, Szatymaz, Sándorfalva, Dóc, Ópusztaszer, Mindszent, Derekegyház-Tompahát, Nagymágocs, Árpádhalom és Eperjes érintésével halad át Csongrád megyén, körülbelül 140 kilométer esik a megyére. 2015-ben írtuk, megújult az Országos Kékkör, benne az Alföldi Kéktúra, beleértve a megyei szakaszt is. Újrafestették a fákon a jeleket, útbaigazító táblákat helyeztek el, és a 21. század követelményeihez is igyekeztek alkalmazkodni.

Győri Tamás József, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója mondta el 2015-ös cikkünkben: tájékoztató táblákat helyeztek ki, amelyek jelzik, merre, és pontosan hány kilométerre található egy-egy érdekes látnivaló, és ezeket QR-kóddal is ellátták. A kódok a látnivalók bővebb leírásához navigálják az okostelefonnal rendelkező turistákat. Nyomtatott térképet, kiadványt a Csongrád Megyei Természetjáró Szövetségnél szerezhetnek be az útvonalról.

Természet és történelem

Ha kirándulásról van szó, az alföldi tájakat nem övezi akkora népszerűség, mint a hegyvidéket. Pedig ahogy a homoki borokról is kiderült, hogy van köztük színvonalas bőven, itt is van mit nézni, legyen szó természeti vagy épített értékekről. Tipikus kiskunsági tájon lépi át a megyehatárt a túrázó, és Ásotthalomnál rögtön egy nevezetességbe fut bele: az Év fája honlapon is szereplő nyárfát több helyi legenda is Rózsa Sándorhoz, az ismert betyárvezérhez köti.

Rózsa Sándor fája

„Amikor Rúzsa Sándort a pandúrok kergették, s a fa alatt elvágtatott, fölkapaszkodott az ágakra. Lova tovább szaladt, a pandúrok az üres nyergű lovat üldözték. Rúzsa Sándor a nyárfárul nézte üldözőit.” – jegyezte fel a fáról Juhász Antal néprajzkutató. Kiss Ferenc, „a szegedi erdők atyja” így ír a fáról 1939-es munkájában: „Rózsafa. Egy nagyobb méretű szürkenyár. Rózsa Sándor, híres szegedi betyárról kapta a nevét. Egykori emberek állítása szerint az erre a fára akasztott titkos jelekkel értesítették a banda tagjai egymást.„ Egy harmadik legenda szerint ezalatt a fa alatt jegyezte el szerelmét a hírhedt betyár.

Érint az útvonal az erdők, szántók, facsoportokkal tarkított puszták mellett olyan vizes élőhelyeket is, mint a zsombói láp, a sándorfalvi Nádas-tó, vagy éppen a Tisza – a mindszenti révnél kel át a turista a folyón, már amikor éppen nincs nagyobb áradás.

Kastély és kunhalom

Ami az épített értékeket illeti, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot szinte felesleges bemutatni. A Feszty-körképről, a skanzenről szinte mindenki hallott, de a felújított egykori bencés gyógynövénykertet is megnézhetjük, ahol 140 féle gyógy-és fűszernövényt gondoznak.

A túraútvonal látnivalói között ajánlják még a sándorfalvi Pallavicini-kastélyt – az 1879-es nagy árvíz idején elpusztult kastély helyett építették az 1800-as évek végén -, a Ludas-halom nevű kunhalmot, és a nagymágocsi Károlyi-kastélyt. Utóbbi a 19. században, eklektikus és neobarokk stílusban épült, a hozzátartozó épületek egy részét Ybl Miklós tervezte. Kunhalomból a Kárpát-medencében egykor több tízezer is lehetett, mára néhány ezer maradt belőlük – és nincs közük a kunokhoz. Némelyik ilyen halomsír 5000 éves is lehet.

Egy része európai vándorút

Az Alföldi Kéktúra egyes részeit az EWV (Európai Gyalogtúra Szövetség) bekapcsolta az Európai Hosszútávú Vándorutak hálózatába. A Szekszárd – Mindszent közötti szakasz az E7 vándorút része lett.