Hatvan új lepkefaj jelent meg a belvárosban

A globális felmelegedés az egész emberiséget érinti, de a városban élők számára még több kihívást okoz, és Magyarország lakosságának több mint kétharmada városokban él – mutatott rá közleményében az SZTE. Hódmezővásárhely belvárosában Gulyás Ágnes, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének adjunktusa kutatási témájához szorosan kapcsolható projekt valósult meg. A létrejött, sokszínű növényzet a mikroklíma javítása mellett odavonzotta az állatvilágot is. 

A víz a siker záloga

A hőszigethatás csökkentésének legjobb módszere a jó állapotú zöldfelület – szögezte le Gulyás Ágnes, aki a Városklíma Kutatócsoport tagjaként egy kifejezetten hőszigetcsökkentés fókuszú (COOL LIFE) európai uniós projektben vesz részt. A megfelelően kialakított urbánus zöldfelületek ugyanis akár 8-10 Celsius-fokkal tudják csökkenteni a hőmérsékletet. Mivel azonban a zöldfelületek csak megfelelő vízellátással képesek ellátni ezt a feladatot, ezért áttételesen a hősziget csökkentésének is a víz az egyik kulcsa. Azonban nem könnyű fenntartható módon elegendő vízzel ellátni a zöldfelületeket, az ivóvízzel történő öntözés rendkívül erőforrás igényes. 

Pillangók költöztek be

Éppen ezért a vízvisszatartás volt az egyik legfontosabb vezérfonala a hódmezővásárhelyi Rotary-sétány átalakításának is, amely klímatudatosan a korábbi nyírt gyepszőnyeg helyett a jelenlegi klímához jobban alkalmazkodni tudó évelő növényekkel egy sokszínű ökoszisztémát hozott létre. A projekt három éve indult, és egyik leglátványosabb hozadéka, hogy hatvan új lepkefaj jelent meg a lakópark melletti területen.

A mulcs a kulcs

A Rotary-sétány jó példája az úgynevezett „szivacsváros” koncepciónak, amely Gulyás Ágnes egyik fő kutatási területe.

– Nagyon beszédes a név, mivel az ilyen koncepció szerint kialakított terület olyan, mint a szivacs, a lehető legtöbb vizet próbálja beszívni és tartósan bent tartani a városi rendszerben. Ezt nagyon sokféle módszerrel el lehet érni, például az is elképzelhető lenne, hogy óriási tartályokban tároljuk el az esővizet, de ez nem mindenhol kivitelezhető és nem költséghatékony. A legköltséghatékonyabb és a környezet számára a legtöbb előnnyel a megfelelően kialakított zöldfelület jár – fejtette ki Gulyás Ágnes. Azzal folytatta, hogy ennek első kritériuma a talaj minősége. Ezen felül olyan terepformákat kell kialakítani, ahol a lehulló és a tetőkről, burkolatokról lefolyó csapadék ideiglenesen landolni tud, és ott lassan beszivárogva visszapótolja a talajvíz mennyiségét, nem pedig a csatornában folyik el. 

– A következő lépcsőfok, hogy a beszivárgott vizet ne hagyjuk elpárologni. A párolgás megakadályozása történhet vastag mulcsréteggel, vagyis a talajt olyan anyaggal, száraz növényi nyesedékkel, darált fakéreggel, kaviccsal fedjük le, ami megakadályozza a víz idő előtti elvesztését. Az utolsó lépés pedig a jól kialakított zöldfelület, ami sokszintű. Alacsony lágyszárúak, aztán jöhetnek az évelők, a fásszárúak és ezek több szintben, hatékonyan képesek visszatartani a csapadékot – mondta el.