2024.02.14. 07:00
Beköszöntött Cibere vajda uralma
Húshagyó kedden ismét összecsapott Konc király és Cibere vajda. Idén is utóbbi nagyúr győzedelmeskedett, ezzel elkezdődött a nagyböjt nagyvennapos időszaka. Régen a néphagyományban a szigorú böjti napokon nem volt szabad a hús mellett sajtot, tojást, túrót sem fogyasztani.
Voltak, akik a nagyböjt teljes időszaka alatt naponta csak egyszer étkeztek. Őket negyveneseknek nevezték a néphagyományban. Archív fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő
Hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart a nagyböjt, azaz a bűnbánat időszaka.
Régen a bűnbánat jelképe a hamu volt. A keresztény egyházban a bűnbocsánatért vezeklőket hamuval szórták meg, innen ered hamvazószerdán a katolikus miséken a hamvazkodás szertartása. Bűnbánati keresztet rajzol a pap a hívek homlokára az előző év virágvasárnapján szentelt, majd elégetett barka hamujával
– mondta el lapunknak Kulik Melinda néprajzos muzeológus.
Összedörzsölték a homlokukat
A szentmiséről hazaérve Tápén nem törölték le a homlokukról a keresztet, hanem azokkal a családtagokkal, akik nem vettek részt a hamvazkodásban, összedörzsölték a homlokukat, hogy ők is részesüljenek az áldásból. Több Szeged környéki kistelepülésen úgy tartották továbbá, hogy a bűnbánati kereszt megóv a fejfájástól.
Szegeden volt szokás, hogy a legények szenet oldottak fel vízben, majd egy seprűvel vagy meszelőfejjel hamvazták meg a lányokat, azaz csapták rájuk a kormos vizet. Úgy hitték, hogy azok a lányok a következő farsangon biztosan férjhez fogak menni
– mesélte Kulik Melinda.
Nagyurak csaptak össze
A nagyböjt elején bekormozták a házaknál az edényeket, hogy még véletlenül se jusson eszükbe zsírral vagy bármiféle állati eredetű alapanyaggal főzni. Régen szigorú böjtöt tartottak minden szerdán és pénteken, ami azt jelentette, hogy nem volt szabad semmilyen állati eredetű ételt fogyasztani, így a hús mellet sajtot, tojást, túrót, vajat sem ehettek.
Úgy mondták, hogy olyat ettek, amit harmat nevelt. A szigorú böjti napokon csak egyszer lehetett enni, a többi napon pedig háromszor étkezhettek, de csak egyszer lakhattak jól
– folytatta a muzeológus. Voltak, akik napi egyszeri étkezéssel csinálták végig a teljes nagyböjti időszakot, őket negyveneseknek nevezték.
Fotó: Szakony Attila
A gyerekeket bájos legendával igyekeztek visszatartani a falánkságtól. Eszerint minden vízkeresztkor és húshagyó kedden két nagyúr, Cibere vajda és Konc király csap össze. Utóbbi a húsos, zsíros ételek, ezáltal a farsang szimbóluma, előbbi pedig egy savanykás, korpás étel nevét viselve a böjti önmegtartóztatás jelképe. Év elején Konc király győz, húshagyó kedden azonban Cibere vajda diadalmaskodik, elhozva ezzel a farsang után a nagyböjt időszakát. A gyerekeket úgy próbálták visszatartani attól, hogy a böjt alatt fölmenjenek a padlásra húst csenni, hogy azt mondták, a szalonnát, kolbászokat maga Cibere vajda őrzi.
Hogy jön ki a 40 nap?
A nagyböjt a vallási tradíció szerint negyven napig tart, ám ez néhány nap eltérést mutat a naptári napokkal húsvétvasárnapig. Az alsóvárosi Napsugaras Tájház munkatársa ennek okát is felfejtette lapunkak.
Húsvétvasárnapig hatszor hat nap a böjt, és ehhez jön még hozzá az első hét négy napja, hamvazószerdától szombatig. A vasárnap az Úr napja, éppen ezért azokat kihagyták a böjtből. A Bibliában nagyon sok helyen találkozhatunk a negyvenes számmal. A választott nép negyven évig vándorolt az ígéret földjének elérése előtt, Jézus szintén negyven napig böjtölt a pusztában
– magyarázta a muzeológus.
A néphagyományban a nagyböjti időszakban mindenféle mulatozástól és a dohányzástól is tartózkodni kellett.
Azért a fiatalok vasárnaponként összegyűltek. Alsóvároson az Alsó-nyomás soron, Felsővároson pedig a mai Csillag tér közelében, ami füves terület volt. A lányok kapus és körjátékokat játszottak, énekeltek, a fiúk métáztak és csülköztek. Utóbbi hajítófával játszott sportjáték volt
– mondta el Kulik Melinda.
