2023.12.23. 21:00
Íme, a magyarok szezonális édessége
Kevés az olyan magyar háztartás, ahol szaloncukor nélkül ünneplik a karácsonyt. Bár sajátosan magyar édesség, eredete a franciáknak köszönhető. A Magyar Értéktárban szereplő hungarikum egyre borsosabb árú finomságnak számít.
A választéknak szinte csak a fantázia szab határt. Fotó: Shutterstock
A karácsonyfáról titokban elcsent szaloncukor, a szoba csendjét megzavaró, gyanús papír-csörgés, ügyesen visszacsomagolt, „üres” szaloncukorkák a fán… Ugye mindenkinek ismerős? Szaloncukorból a legtöbbünknek van kedvence, kinek a marcipános, kinek a gumi-, kinek a vajkaramellás ízlik, de évtizedek óta mégis a zselés a legnagyobb sláger.
Francia gyökerekkel
A fát díszítő édesség számtalan ízesítésben kerül a polcokra, a magyar karácsony elengedhetetlen kelléke. Bár eredete a franciákhoz köthető, mára igazi hungarikum: az évtizedek alatt oly sok változáson átesett finomságnak a kezdeti formához és ízhez köze sincs. Egy nemzetközi gyökerű, de sok-sok évtizeddel ezelőtt Magyarországon kialakult, csak nálunk jellemző karácsonyi édesipari termék, melynek minőségét nemcsak a gyártók, hanem a Magyar Élelmiszerkönyv is garantálja.
A csokis vagy kakaós bevonatú, többnyire töltött édesség ősének számító fondant a francia cukrászmesterek jóvoltából már a XIV. században létezett. A magyarok német édességkészítők jóvoltából ismerkedtek meg a fondant-készítéssel, akik a XIX. század első felében már díszítettek karácsonyfát, de a csillogó sztaniolba burkolt szaloncukor a század második felében még csak a nagyon gazdagok házában került fel rá.
Szalonczukkedli
„Jókai még szalonczukkedlinek nevezte a szaloncukrot, ugyanis a cukorka neve a német salonzuckerl szóból ered. 1891-ben jelent meg Hegyesi József magyar–franczia szakács és vállalkozó A legújabb házi czukrászat című kézikönyve, amelyben tizenhétféle szaloncukrot ír le, így például szalon-ananász czukorkák, szaloncréme-bonbonok, szalon-marasquin-czukorkák, szalon-pisztácz-czukorkák”
– olvasható az Origo egy korábbi, szaloncukorról szóló cikkében.
Magyarországon a szaloncukrot kezdetben kézzel készítették, kisüzemi körülmények között, szabad tűzön, lábosokban főzték a fondant-cukrot. Miután kihűlt, ízesítették, majd pedig formába öntötték, és becsomagolták. A XIX. század végén az első fondant-készítő gépek a Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester által alapított csokoládégyárban működtek, és a Gerbeaud cukrászda számára gyártották a karácsonyi édességet. Egyik-másik kisebb műhelyben azonban még a második világháború után is kézzel rojtozták a szaloncukor papírjának két végét. Később az úgynevezett ricselőgép segítségével ezt is gépesítették. A régi, híres cukrászdákban az inasok feladata volt a rojtozógépet működtetni.
Drága nyalánkság
Bár „Az év szaloncukra” díjas édesség kilónkénti ára több mint 15 ezer forintba kerül, ennél jóval olcsóbban is vásárolhatunk a sokféle ízben kapható szezonális finomságból: 2500–5000 forint körül mozog az átlagár. A prémiumkategóriás termékek árát meg kell fizetni, például a közkedvelt, ’80-as évekből megismert zselés szaloncukor ára kilónként 15 ezer forint, az egyik gluténmentes marcipánízű cukorka 11 ezer forintba kerül. Választékból nincs hiány, íme néhány ízelítőül: cukormentes, gumi, konyakmeggyes, étcsokoládés, mentolos, citromos, de még fehér csokoládésból is jut a boltok polcaira.
