2023.09.04. 07:00
A diákok gyásznapja: az iskolakezdés
Véget ér a gyerekek hosszúra nyúlt nyári szabadsága, pénteken ismét visszaültek az iskolapadba. Pszichológussal beszélgettünk arról, hogyan segíthetik a szülők az átállást a dolgos hétköznapokba, és mik azok a jelek, amikre már érdemes odafigyelniük és szakember segítségét kérniük. Mert van különbség az általános iskolaundor és a szorongás között.
Egy gyermek sem szereti az iskolakezdést, ha azonban szorongással tölt el valakit, érdemes szakemberhez vinni. Archív fotó: Ádám János
Pénteken becsengettek az iskolákban, és bár az első nap vélhetően csak néhány órányi tájékoztatóról, esetleg egy évnyitóról szól majd, hétfőtől újra visszaáll a régi rend a diákok életében: 2 és fél hónap szabadság után ismét elkezdődik a verkli. Korai kelések, tanulás, felelések és dolgozatok – ami a természetes mindennapok része a fiatalok életében, ilyen hosszú kihagyás után azonban mindenképpen nehéz a visszarázódás. Hogyan segíthetjük szülőként a lehető legkönnyebben átvészelni ezt az időszakot? Mire kell odafigyelni, és miből vehetjük észre, ha baj van? Erről beszélgettünk egy szakemberrel.
Csak az elsősök örülnek
A gyerekek mindig szörnyen rossz néven veszik a tanévkezdést, egyedül a szociális kontaktok, vagyis a barátokkal való ismételt találkozás az, amit várnak
– szögezte le Benák-Tömöri Judit gyermekpszichológus.
Kivételt jelentenek természetesen az elsősök, akik mindig boldogan mennek be az első napra. Az iskolakezdés természetesen számukra a legnagyobb kaland. Teljesen új életformába csöppennek bele, új helyszínen, új társaságban. Ez azonban leginkább a szülőknek okoz lelki nyomást
– hívta fel a figyelmet.
Mivel a kisgyermekek nem tudják, pontosan mi vár rájuk, nincs is okuk arra, hogy izguljanak. Ha mégis, annak szinte minden esetben az az oka, hogy a szülők adják át a bennük lévő feszültséget
– magyarázta.
Hozzátette: nekik és a gimnáziumot kezdő gyerekeknek is érdemes megadni a kellő tájékoztatást például a napirendjükről, vagy hogy hány órára kell beérni az iskolába.
Az is hasznos lehet, ha nem ilyenkor lépnek be először az épületbe, hiszen ha már beiratkozásnál vagy felvételinél jártak ott, sokkal otthonosabban tudnak mozogni
– javasolta.
Ha az évnek tétje van
Ötödikesek, kilencedikesek esetében a tanévkezdésnek egyéb tétje is van: ilyenkor mutatkoznak be új tanáraiknak, ami aztán akár 4 évre is meghatározhatja, hogyan viszonyulnak hozzájuk.
Mivel az emberek hajlamosak skatulyázni, fontos, hogy milyen képet mutatnak magukról, és ezt érdemes tudatosítani is bennük. Ötödikesek esetében azonban azzal sem árt számolni, hogy a diákokat általában megelőzi a hírük. Vagyis egy kiváló tanulónak nem kell attól tartania, hogy egy rossz mondat miatt leírják, hiszen a pedagógusok megbeszélik egymás között, kiről mit kell tudni
– mondta.
Hetedikesek, nyolcadikosok esetében, illetve felsőbb évfolyamos középiskolásoknál a tanévkezdéskor azt is fontos szem előtt tartani, hogy a jegyeknek már jelentőségük van a továbbtanulásban.
Időben fel kell készülni arra, hogy melyik tantárgyakat mikor kell nagyon megnyomni, illetve nyolcadikosok esetében arra is, hogy csak az első félév számít, vagyis szinte semmi lehetőség javítani egy-egy rossz jegy miatt, olyankor kell maximálisan teljesíteni
– mutatott rá Benák-Tömöri Judit.
Vissza kell szokni
A szakember szerint a nyári szünet utáni visszarázódás minden iskolásnak gondot jelenthet, hiszen a vakáció alatt általában elcsúszik a napirend.
Ez okozhat szorongást bárkinél, ezért azt szoktuk javasolni, hogy 1-2 héttel a tanév előtt kezdjenek el visszaállni a korai kelésre és az ehhez igazított lefekvésre. Így sokkal kevesebb veszekedésre kell számítani az első napokban
– mosolygott. Probléma lehet az is, ha a gyermek elszokott az alkalmazkodástól, például mert egész nyáron a szobájában ült.
De ha jól csináltunk mindent, ebben az időszakban is találkozott a barátaival, így a közösségbe nem kell visszaépülni. Ugyanakkor ha már korábban sem voltak barátai, ez valószínűleg most sem fog változni. Egy kirekesztett gyereknek viszont szakértő segítségre van szüksége, hogy meg tudja védeni magát a csúfolástól
– hívta fel a figyelmet Benák-Tömöri Judit.
Érdemes komolyan venni
A pszichológus szerint az is intő jel lehet, ha a gyermek nem szívesen megy iskolába, és ez láthatóan nem csupán az első napok visszarázódásáról szól.
A felsőbb évfolyamosoknak az iskola már nem ismeretlen terep, így ha a diák feszült attól, hogy újra vissza kell oda térnie, az valószínűleg az intézményről vagy az ottani közösségről szól, amit érdemes komolyan venni. Ha pedig a szülő azt látja, hogy év közben tapasztalható viselkedésváltozás – például felborul az alvásideje, kevesebbet vagy többet eszik, gyakrabban jár vécére –, az minden bizonnyal a szorongás jele. Ennek oka lehet a túlzott elvárás vagy a rossz közösség is, de az oknak szakember segítségével mindenképpen érdemes utánajárni
– tanácsolta.
Kérjünk segítséget!
A gyermekpszichológus a tanévkezdéssel kapcsolatos tapasztalatait úgy foglalta össze: ha a szülő pozitívan áll hozzá, a gyerek sem fog hisztizni szeptember elsején. Ha mégis, és ennek nincs megmagyarázható oka, ami szorongással tölti el a gyereket, akkor semmi másról nincs szó, mint nevelésbeli problémáról.
Ha az ellenállás hátterében valami probléma áll, azt érdemes minél előbb megoldani, hiszen iskolába kötelező járni. Az azonban nem törvényszerű, hogy ez traumát vagy akár csak rossz érzéseket is kell keltsen a gyermekben
– tette hozzá Benák-Tömöri Judit.
Iskolába kötelező járni. Az azonban nem törvényszerű, hogy ez traumát vagy rossz érzéseket is kell keltsen a gyerekben.
