Sünis graffiti Újszegeden

Legutóbb az újszegedi gabonakutatónál lődörögtem, nézegettem a „Napot is eltakaró” panelrengeteget. Egyszer csak őszies hangulat árasztott el, bár a hőmérséklet, az erős szél inkább a telet idézte. Még egyszer körbenéztem, és akkor fedeztem fel, hogy a közeli hőközpont szép ruhába öltözött. A falakon őszies színű, sárga, piros foltos és bordó falevelek pompáznak, mintha éppen lehullanának a fáról, hogy összefüggő avart alkossanak a talajon, az oldalfalról pedig egy „óriássün” dugja ki az orrát, néz ki a levélpaplan alól. Szép.

Azután utánaolvastam, és – bár én most láttam először – egy 2020-as alkotásról van szó, amely a városi sünök helyzetére hívja fel a figyelmet.

A falfirkákat szidjuk, okkal, mert sok köztük a trágár, ocsmány, egymásnak – főleg lányoknak – üzengető bunkó felirat. Ezekben nincs semmi szép és jó. Sajnos, lemosni is nehéz és költséges ezeket a tahóságokat. Szándékosan használok erős jelzőket, mert azontúl, hogy az „alkotók” megérdemlik, a különbség is jobban érzékelhető. Szerencsére több helyen láthatunk Szegeden olyan szép graffitiket, amelyek oldják a panel szürke sivárságát, mosolyt csalnak az arcunkra, futó pillanatra – már azt is meg kell becsülni! – jobb lesz a kedvünk, és otthon elmeséljük, mit láttunk. Jó lenne, ha egyre többen törekednének arra, hogy ilyen képek díszítsék az üres, egyhangú, szomorú falakat.