A fák újévét ünnepelte a zsidó közösség

Minden esztendőben négy újévet ünnepelnek a zsidó közösségek – mondta el lapunknak Kendrusz Attila, a Szegedi Zsidó Hitközség vallási vezetője. Külön újéve van az ember teremtésének, a királyoknak, a tizedeknek és fáknak. Utóbbi ünnepség vasárnap zajlott a szegedi hitközség székházában.

– Ez az ünnep alapvetően minden fának a születésnapja. Ezen a napon dől el, hogy melyik fa fejlődik és hoz dús gyümölcsöt, melyik sorvad el és melyiket tépi ki a vihar. Izrael földjén az elültetett gyümölcsfák termését az első három évben nem szabad megenni, ezt parancsolta az Örökkévaló a Tórában. A fák újéve, azaz a tu bisvát alapján számítjuk a fák korát. Izraelben más a klíma, mint nálunk, így, ha pár nappal a fák újéve előtt ültetnek el egy facsemetét, akkor az ünnepen már egyévesnek számít – fejtette ki, majd azzal folytatta, hogy a fák újévéhez kapcsolódó hagyomány párhuzamba állítható egy másik zsidó tradícióval, amely a gyerekeket érinti. Eszerint az ember olyan, mint a mező fája, így a gyerekeknél az első hajvágás csak hároméves korukban történhet meg. Ekkor kezdődhet meg a micvákra való nevelés és az ábécé tanítása. 

Kendrusz Attila azt is elmondta, a tu bisvát a fák által az egész természet ünnepe.

– Mózes első könyvében azt mondja az Örökkévaló, hogy „nektek adom a földet, hogy uralkodjatok rajta”. A héber kifejezés itt azt jelenti, hogy őrizve uralkodj, tehát vigyázz a teremtett világra – magyarázta a vallási vezető.

A fák ünnepének estéjét a hagyomány szerint közös étkezéssel ünnepelték a szegedi zsidó közösség tagjai, amely során gyümölcsöket és olajos magvakat fogyasztottak. Kendrusz Attila a kabbalista tradíció szerint vezette le az estét. 15 féle gyümölcsöt fogyasztottak el, amelyekre a vallási vezető áldást mondott. Az étkezés az izraeli hét alapétekkel, azaz búzával, árpával, szőlővel, fügével, gránátalmával, olívabogyóval és datolyával kezdődött.

– A kabbalista hagyomány szerinti széderen megvitatjuk a gyümölcsökhöz kapcsolódó filozófiai és kabbalista fogalmakat is. Hogy ne csak a test, hanem a szellem és a lélek is táplálékhoz jusson – közölte a vallási vezető, aki az első étek, a kenyér elfogyasztása előtt arra kérte a közösség tagjait, hogy gondolják át, milyen szerencsések, amiért Isten számtalan áldással halmozta el őket, többek között a különböző ételek ízének élvezetével.

– Értékeljük, hogy Isten mennyire szeret bennünket, és mindent a mi javunkra teremtett. Egyben adjunk is hálát ezért az Örökkévalónak – mondta. 

Az este folyamán a hagyomány szerint négy pohár bort ittak. Fehérrel kezdték, majd azt elegyítették először kicsit, majd markánsabban vörössel, mígnem a negyedik, tiszta vörösborral telt pohár elfogyasztásával zárult a vacsora.

– A fehér a potenciált, a vörösbor a virágzó természetet jelképezi. Ahogy a fehértől a vörös felé haladunk, a potenciáltól a valóság felé tartunk. Egyre inkább képesek vagyunk értékelni Isten ítéleteit és jóságát – magyarázta a vallási vezető.