Könyvajánló - Borsa Brown: Az arab királysága

Több mint 200 ezer eladott példánnyal büszkélkedhet Borsa Brown az Arab című sorozatával, mellyel annak idején berobbant a hazai könyvpiacra. A magyar írónő azonban befejezte a szaúdi hercegi család történetét, Az arab királysága az utolsó kötet, melyet ebben a témában megjelentetett. A záró regény főszereplője Wallid, akiről az előző részben megtudhattuk: komoly slamasztikába keveredett azzal, hogy részt vett abban az akcióban, mely során a koronaherceg parancsára brutálisan meggyilkoltak egy újságírót. Történetét azonban Az arab örökségében egyszer már megismerhettük, így amikor a sztorit újra elkezdtem ebben a kötetben olvasni, aggódni kezdtem: vajon az írónő nem esett-e abba a hibába, amibe már oly sokan, jelesül hogy ugyanarról a sztoriról két bőrt húz le azzal a felkiáltással, hogy most más szereplő szemszögéből mutatja be ugyanazt. Szerencsére azonban hamar kiderült, hogy nem erről van szó: a már ismert cselekmény csupán a keretet adja ahhoz, hogy a szaúdi királyi család újabb tagját ismerhessük meg közelebbről.

Már az előző rész kritikájában is megemlítettem, hogy Borsa Brown a sorozat minden egyes kötetével egyre távolabb került attól a világtól, amit az első könyvben felfestett és amitől akkora sikere lett. A nőket csupán tárgyként tekintő, milliomos arab sejkek helyett egyre inkább európai gondolkodású, érző férfiakat ismerhettünk meg regényeiből, a karakterek "felpuhulása" pedig ebben az utolsó részben csúcsosodott ki. Wallid szamélyisége már csak nyomokban tartalmazza apja, az Arab címszereplője, Gamal al-Szudairi megosztó karakterét. Nemhogy nem eszközként használja a nőket, de konkrétan hármójuk között keresgéli az igazi szerelmet, slussz poénként közülük ketten szolgálók. Vagyis a férfi, aki a világ legveszélyesebb emberének elsőszámú bizalmasa, alkalmazottak után futkos, miattuk forgolódik éjszaka álmatlanul és miattuk hoz olyan döntéseket, melyek még egy hagyományos értékrenddel bíró nyugat-európai államban is furcsának tűnhetnének, nemhogy Szaúd-Arábiában.

Hogy a történetre konkrétan is rátérjek: Wallid beleszeret az egyik szolgálójába. A csetlő-botló nőt, aki igazából semmihez nem ért, először csak arra kéri, hogy elégítse ki, de Saliha már ekkor jelzi: ennél többet ne akarjon, mert ahhoz, hogy családja jólétét biztosítani tudja, szűznek kell maradnia, hogy férjhez tudjon menni. Aki olvasta a sorozat első kötetét, tudja, hogy Az arabot erre hiába kérte volna bármilyen nő, sőt örülhetett, ha nem erőszakot téve rajta kapta meg Gammal, amit akart. Ehhez képest Wallid teljes természetességgel megy bele abba, hogy ne nyúljon hozzá a lányhoz, sőt a későbbiekben is tiszteletben tartja ezt a kérését, így válik a szeretőjévé. Hogy azért a testi vágyaknak is hódoljon, időnként testvére egyik szolgálójával hancúrozik. A két nő hamar a fejére nő, mindketten számon kérik a herceget, ha az nem tölt velük kellő időt, vagyis elérkezik az a furcsa helyet, hogy egy hercegen két szolga nőnek is hatalma van. És akkor képbe kerül még Rajah is, Wallid ügyvédje, aki szintén megdobogtatja a férfi szívét. És miközben tudja, hogy Rajah a megfelelő választás, a szíve még akkor is Salihához húzza, amikor a nő már éppen az ő közbenjárásának köszönhetően férjet talált magának, ő pedig eljegyezte az ügyvédnőt, aki megmentette a halálbüntetéstől.

Alapvetően egy kedves és fordulatos szerelmi történetet kap az olvasó, amit egyébként lehet is élvezni, ha az ember eltekint azoktól az elvárásoktól, amiket a korábbi Arab-könyvek alapján támasztott. Ha nem akarunk mindenáron ragaszkodni ahhoz a felálláshoz, hogy a szaúdi férfiak érzéketlen, hímsoviniszta, pökhendi milliomosok, akik számára a nő csak biodíszlet és szexuális tárgy, és ebben a világban merülünk el a regény által, hanem elfogadjuk, hogy ők is elveszhetnek a szerelem útvesztőjében, nos akkor abszolút kellemes és szívet melengető, romantikus sztorit kapunk a lezáró résztől. Amiben az arab világ sajátosságai ettől függetlenül visszaköszönnek, csak nem a főszereplő, hanem egy szolga sorsán keresztül, aki másod főszereplőként szintén szerves része a regénynek.