Vörös, kék vagy zöld lehet az Év madara 2021-ben

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az „Év madara” programját, melynek célja, hogy a társadalommal megismertesse azokat a fajokat, amelyek védelmében a lakosság is szerepet kaphat. A madarászok idén a biológiai sokféleség, sokszínűség fontosságára szeretnék ráirányítani a figyelmet.

Tizedik éve választhatnak

–Amikor évtizedekkel ezelőtt elindult az Év madara program, még nem volt szavazás, hanem egy-egy fontosnak gondolt faj, vagy fajcsoport volt az év madara. Így esett korábban a választás a túzokra, ami természetvédelmi szempontból nagyon fontos madarunk, később a fehér gólya és a fecskék is ilyen megfontolás alapján lettek kiválasztva – mondta lapunknak Lovászi Péter, a Madártani Egyesület megyei csoportjának vezetőségi tagja.

A szakember hozzátette, 2011-től már interneten zajló közönségszavazással döntik el, hogy melyik faj legyen az év madara.

Biológiai sokszínűség

A biológusok az idei programmal a biodiverzitásra akarják a nagyközönség figyelmét ráirányítani.

A biodiverzitás azt fejezi ki, mennyire gazdag a természeti környezetünk. Az élőlények összessége és fizikai környezetük állandó kölcsönhatásban áll egymással – ez a kölcsönhatás hozza létre az ökoszisztémákat, melyek nélkül az emberi élet is elképzelhetetlen lenne. A biodiverzitást azonban számos veszély fenyegeti. Több növény- és állatfaj halt ki, vagy kerül ma is a kihalás szélére az emberi tevékenység következtében. A biológiai sokszínűség megszűnése azzal is együtt jár, hogy az egyes ökoszisztémák kevésbé képesek megújulni, és a természeti rendszerek sérülékenyebbé válnak a külső hatásokkal szemben.

Színpompás madarak

– Mindhárom faj hasonló problémákkal küzd. A klímaváltozás miatt a vizes élőhelyek leromlóban vannak, számos szikes tó már meg is szűnt a Duna–Tisza közén. A zöld küllő életét a száraz, meleg időjárás más módon is megnehezítheti: a madár fő tápláléka, a hangya a vízhiány miatt mélyebbre húzódik a földben

– hangsúlyozta Lovászi Péter.

A zöld küllő egy gyakori harkályféle. A hangyákon kívül a fák kérge alatt megbújó rovarokat és azok lárváit is elfogyasztja. Odúban költ, amit hatalmas nyárfák törzsébe készít, és akár több évig is használ. Hazai fészkelőállománya 15 ezer és 17 ezer pár közé tehető, valamint növekedést mutat.

A kékbegy és a vörös gém a vízpartok madara, megyénkben a mórahalmi Madarász-tó, és a Fehér-tó mocsaras helyein élnek. A kékbegy nádi énekesmadaraink közül a legszebb tollazattal rendelkező, rejtett életmódú, egyben egy nehezen észrevehető faj. Előszeretettel keresgél a növényzet alsó részén, az avas nádban, amit még költőhelyként is használ.

A vörös gém egy nagy méretű gázlómadár, fészkét nádból építi, fészekalapjait pedig más fajok is felhasználhatják. Költőhelyétől sokszor jelentős távolságra is eljár táplálkozni, a halak mellett kétéltűeket, vízi rovarokat, vagy rákokat is fogyaszt. Nyugat-Afrikában telel, a hazai fészkelőállománya 630–810 párra tehető.

Az Év madara program célja, hogy a társadalom megismerkedjen azokkal a fajokkal, amelyeknek védelmében a lakosság is részt vehet.