Migrénes fejfájás – növelhető a tünetmentes időszak

– A migrén egyidős az emberiséggel. Az elsődleges fejfájások közé tartozó gyakori neurológiai betegségről van szó, vagyis a betegség hátterében nem tudunk más szervi okot azonosítani, például magas vérnyomást vagy tumort – is­­mertette a legfőbbeket a Szegedi Tudományegyetem által szervezett előadásán az SZTE ESZK Alkalmazott Orvostudo­mányi Szakcsoportjának főiskolai docense. Nagy-Grócz Gá­­bor elmondta, a népesség 15-16 százalékát érinti a migrén, ami komoly gazdasági terhet jelent a társadalomnak, hiszen a be­tegek egy-egy roham esetén elvonulnak a világ elől egy sötét szobába, és ott próbálják meg túlélni a rohamot.

Elmondta, hogy négy fázisa van a betegségnek. A bevezető szakaszt prodromának nevezik, ez általában több nappal vagy órával a roham előtt je­lentkezik fáradtság, tarkófájdalom formájában, innen tudhatják a betegek, hogy rohamuk lesz. A következő fázis az aura, ami az érintettek negyven százalékánál jelentkezik csak, ekkor a beteg látóterében felvillanó fénycsóvák vannak. A fő szakasz maga a fejfájás, ami 4–72 órán át tarthat féloldali lüktető fájdalommal, valamint olyan kísérő tünetekkel, mint a hányinger, a hányás, a hang- és fénykerülés. Tehát ekkor vonulnak el a sötét és csendes szobába.

Ilyenkor akár a pulóver felvétele vagy a fésülködés is elviselhetetlen fájdalmat okozhat. Az utolsó fázis a lábadozás, amikor már fájdalom nincs, viszont kimerültnek, fáradtnak érzi magát a beteg.

– A kezelése még mindig nem megoldott, ráadásul nincs olyan módszer, ami mindenkinél egyformán hatékony lenne. A migrén egyébként a nők körében gyakoribb, háromszor annyi érintett van, mint a férfiaknál. A pubertáskortól figyelhető meg ez a különbség, amelyben a hormonális rendszernek is szerepe van – mutatott rá.

Az oktatási dékánhelyettes beszámolt arról is, hogy a leletek szerint körülbelül már 7000 évvel ezelőtt próbálkoztak a fejfájás kezelésével, akkor a koponyát lékelték meg, mert akkoriban még úgy vélték, hogy így meg tudnak szabadulni a fájdalmat okozó szellemektől és démonoktól. Szintén érdekességként említette, hogy elődeink a beteg fejére agyagkrokodilt és sült halat is kötöttek, a nyomással próbálták enyhíteni a fájdalmat.

– Ma már háromféle terápiát különböztetünk meg. Az egyik a rohamterápia, tehát amikor a fejfájás jelentkezik, akkor azt megfelelő mennyiségű alvással, fájdalmat és hányingert csillapító gyógyszerekkel, va­lamint triptánokkal, vagyis a migrénes roham specifikus gyógyszereivel tudjuk enyhíteni. A másik a megelőző terápia, tehát a roham kialakulása ellen lehet tenni nem szteroidos gyulladáscsökkentőkkel. A harmadik kezelési lehetőség a kiegészítő kezelés. Például a beteg kiiktatja a fájdalmat ki­váltó tényezőt: nem eszik abból a sajtból, vagy nem iszik abból a borból, amiről megfigyelte, hogy fejfájást vált ki nála. To­vábbá ide sorolható a megfelelő mennyiségű alvás, a rendszeres, de nem kimerítő sport, a jó­­ga, a botox, az akupunktúra, a masszázs, az elektroterápia és a pszichoterápia is – részletezte.

Nagy-Grócz Gábor beszélt arról is, hogy Szegeden négy modellen keresztül vizsgálják a migrént és annak kezelési lehetőségeit, és azt már sikerült kideríteniük, hogy a kannabisz hatékony a migrén terápiájában. Hozzá­tette, sokan megkérdezik tőle, hogy mikorra várható új gyógyszer a betegség kezelésére, egye­lőre viszont csak arról tud számot adni, hogy klini­kai vizsgálatok zajlanak a gyógyszerfejlesztés érdekében.