Mire jó a búzacsíra?

A csíra szó hallatán egy friss, zöld, tápanyagokban gazdag növény juthat eszünkbe. Nem véletlenül, hiszen a babcsíra pontosan így néz ki, és szépen zöldellve kerül egyre többek tányérjára. A búzacsíra azonban más jellegű növényi rész: az apró búzaszem belsejében bújik meg, és annak mindössze 3 százalékát foglalja el. Feladata a növény továbbörökítése.

A fehér kenyér készítéséhez nem használják fel a malomiparban, értékes összetevői a teljes kiőrlésű készítményekben és meglepő módon az állatok takarmányában hasznosulnak.

Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas kutató a búzacsírában gyógyszeralapanyagot keresett. Tudta, hogy az zsírsavakban gazdag olajat tartalmaz. A benne lévő linolsav és az alfa-linolénsav bizonyítottan hozzájárul a vér normál-koleszterinszintjének fenntartásához.

A búzacsíra nyomelemek és vitaminok kiváló forrása tiamin-, folsav-, cink-, mangán-, foszfor- és magnéziumtartalma miatt.

Ezek mellett fehérje, rostok, némi zsír, glutén és szénhidrát is van benne.

Érdemes pótolni

A búzacsíra egyik legfontosabb összetevője a spermidin. Ez a természetes anyag megtalálható a borsóban, kukoricában és a szójababban is, de a spermidin legjobb természetes forrása a búzacsíra. A spermidin olyan molekulákat tartalmaz, amelyek hiánya az emberi szervezetben a sejtek öregedéséhez és rosszindulatú elváltozások kialakulásához is vezethet. Szent-Györgyi Albert megállapította, hogy a kor előrehaladtával az emberi szervezetben csökken a mennyisége, így a pótlása nagyon fontos.

A csíra méretéből adódóan azonban a magok elfogyasztásával sem tudunk belőle annyit fogyasztani, hogy a hasznos anyagokból megfelelő mennyiséghez jussunk. Kivonat formájában érdemes a búzacsírát keresni, de mint az étrend-kiegészítők világában köztudott, a különféle készítmények között jelentős eltérés lehet a tartalom és a minőség tekintetében.

Van olyan fermentált búzacsíra-kivonat, amely gyógyszergyári körülmények között, orvosi minőségben készül, így az a rákbetegek terápiájának kiegészítője is lehet.