2020.10.12. 14:01
Rengeteg ételt dobnak ki a magyar háztartások
Négy százalékkal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége az elmúlt 3 évben, a kedvező tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. A felesleg megtermelése és megsemmisítése is terheli környezetünket.
Nem figyelünk eléggé az élelmiszerre. Fotó: Kuklis István
Fotó: Kuklis István
Hazánkban először 2016-ban készítettek 100 háztartás bevonásával élelmiszerhulladék-felmérést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának szakemberei.
Az Európai Unió által ajánlott módszertan szerint végzett kutatást 2019 végén megismételték, immár 165 háztartással. Az új adatok alapján egy átlagos magyar állampolgár 65 kiló élelmiszert dob a szemetesbe évente, szemben a korábbi 68-cal. A 4 százalékos csökkenés azért is jelentős eredmény, mert az eltelt időszakban a vásárlóerő 16 százalékkal bővült. Igaz, az élelmiszerárak az inflációt meghaladó mértékben növekedtek ez idő alatt.
300 ezer tonna
Bár a 68 kiló elmarad néhány szélsőségesen pazarló országtól, a hazai vásárlók kosarának mégis meghatározó részét teszi ki. A kidobott élelmiszer azonban nemcsak a háztartásoknak jelent fájdalmas veszteséget, hanem egyúttal komoly környezetterhelést is okoz. Összesítve 300 ezer tonna felesleges biológiai hulladékkal kell számolnunk, amelynek nemcsak a megsemmisítése, hanem az élelmiszer célú megtermelése is érdemi hatást gyakorol a környezetünkre.
Környezettudatosság
Nem változott az élelmiszer-hulladék összetétele: a keletkező mennyiség fele az elkerülhető kategóriába tartozik, azaz keletkezésük egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne. Az élelmiszer-pazarlásunk tehát fejenként 32-33 kiló évente. Leggyakrabban készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe. Mindez azt mutatja, hogy még bőven akad tennivalónk a környezettudatosság fejlesztésében.
Kedvező tendencia
A háztartási élelmiszer-pazarlást a Nébih a továbbiakban is nyomon követi. Ez idáig hazánk az egyetlen ország a közép-kelet-európai régióban, ahol készült felmérés ebben a témakörben. A közeljövőben várhatóan más nemzetek is megjelentetik majd adataikat, 2020-tól ugyanis minden EU-s tagállam számára kötelező az élelmiszer-hulladék mérése.
A mostani kedvező, azaz csökkenő tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. Erre hívta fel a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-pazarlás elleni világnapon, amit az ENSZ kezdeményezésére idén szerveztek meg először. A témában számos hasznos és érdekes információ olvasható a Nébih maradeknelkul.hu weboldalán.