Csák János: a magyar kultúra napja mindannyiunk ünnepe

Potápi Árpád János: magyarságunk, kultúránk megtartása ma létkérdés

„Magyarságunk, kultúránk megtartása ma nem részletkérdés, hanem létkérdés, mert csak a nemzetére és kultúrájára büszke közösség tud megmaradni” – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Dunaszerdahelyen, ahol beszédet mondott a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen hétfőn.

A Csallóköz központjának számító város önkormányzata és a Pázmaneum Polgári Társulás által szervezett, kulturális műsorral átszőtt ünnepi rendezvényen a nemzetpolitikai államtitkár Kölcsey Ferenc örökségül hagyott életművéről, a magyar kultúra megőrzésének feladatáról és fontosságáról, illetve a magyar kormánynak e cél érdekében kifejtett tevékenységéről is beszélt a helyi művelődési központban, amelynek padsorai teljesen megteltek résztvevőkkel.

„Kultúránkat, amely ott van bennünk is, úgy tudjuk a legkönnyebben megőrizni, ha mindennapjaink részévé tesszük, szülőként magyar iskolába íratjuk gyermekeinket (.) és ápoljuk hagyományainkat” – emelte ki beszédében Potápi Árpád János. Rámutatott: ez ma annál is inkább a feladatunk, mert aggasztó folyamat zajlik Európában, idegen népeket akarnak betelepíteni, ezeréves kincseket, templomokat rombolnak le, és elutasítják a kereszténységet, azt az értékrendet, amely európaiságunk része.

„Magyarságunk, kultúránk megtartása ma nem részletkérdés, hanem létkérdés” – hangsúlyozta Potápi Árpád János, rávilágítva: csak a nemzetére, kultúrájára büszke közösség tud megmaradni, s ha a magyar kulturális élet erős marad, akkor a magyar közösség más területeken is nagy eredményeket tud elérni. 

„Kultúránk tisztelete és továbbadása nemzedékről nemzedékre – őseink és önmagunk tisztelete” – fogalmazott.

Az államtitkár elmondta: a magyar kormány 2010 óta vállalja ennek a feladatnak a rá eső részét, mivel célja, hogy a Kárpát-medence minden magyarja számára lehetőséget teremtsen arra, hogy megélhesse magyarságát. Kifejtette: ennek érdekében támogatják külhoni régiók kulturális szervezeteit és intézményeit, s öröm látni, hogy ennek a munkának mára beérett a gyümölcse, hiszen Kárpát-medence-szerte virágzik a magyar kulturális élet. Hozzátette: arról biztosíthatja a külhoni magyar közösségeket, hogy a magyar kormány a továbbiakban is minden támogatást meg fog adni nekik. 

„Egyetlen magyarnak sem engedjük el a kezét” – szögezte le Potápi Árpád János.

Nagy János: csak egységes magyar kultúra van

Nincs magyarországi magyar kultúra és romániai magyar kultúra, csak magyar kultúra van, egységes és oszthatatlan – hangsúlyozta a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár hétfőn este Nagyváradon.

Nagy János a magyar kultúra napján díjátadó gálán vett részt a partiumi városban, amely a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezete, illetve Debrecen, Berettyóújfalu és Margitta önkormányzata által szervezett egyhetes ünnepi rendezvénysorozat része. Az ünneplőkkel megtelt Szigligeti Színházban mondott köszöntőjében örömének adott hangot, hogy Nagyváradon ünnepelhet, kijelentve: „Bihar szíve Nagyváradon dobog”.

Emlékeztetett: volt idő, amikor szinte áthidalhatatlanná nőtt a Bihar két része közötti szakadék, és sok ezer mérföldnek tűnt a magyar határ és a nagyváradi Szent László tér közötti tíz kilométer. „Azóta a szakadék fekvőrendőrré szelídült, és a távolság is lerövidült” – mondta, hozzátéve, hogy ma már autópálya fut Debrecen és Bihar között. „Hozzáigazítva az életet a szellemhez. Merthogy a szellem autópályáin itt mindig is erős volt a forgalom” – fogalmazott.

Rámutatott: Nagyvárad „a magyar kultúra őrvárosa”, „szellemi-kulturális igazodási pont” és végvár is, amely közel másfél évszázadon át falai között gyűjtötte össze és védte a maradék magyarságot. A bástyák, tornyok feladatát a templomok, iskolák, múzeumok, könyvtárak és kávéházak vették át – mondta –, és szerinte mindezeket egyesíti a Szigligeti Színház.

„Egyszerre a magyar kultúra temploma, iskolája, múzeuma, emlékműve és kávéháza, azaz közösségi tere. Kifejezi azt a küldetést, hogy mi, magyarok nemcsak honfitársai, testvérei, de őrizői is vagyunk egymásnak, és a közös szellemi-kulturális örökségünknek” – húzta alá.

Hozzátette: a magyarság egésze a részekért, a részek magyarsága az egészért felelős, „ettől a küldetésünktől nem tértünk, de nem is térhetünk el”. Felidézte: voltak évtizedek, mikor nem volt erő betölteni a küldetést, de a magyarság túlélte a vereségeket, ma a határon túli magyarság tagjai már nemcsak lélekben, de jog szerint is magyar állampolgárok lehetnek.

Győzelemnek nevezte, hogy a határ két oldalán élő magyarok közösen ünnepelhetik a magyar nyelvet és kultúrát, és emlékeztetett: „a magyar nemzet a nyelvében él”, és csak nyelvének elvesztésével tűnhet el. 

„Éppen ezért ma a magyar kultúra ünnepe minden egyes magyarul kimondott szó, magyarul elsuttogott szerelmi vallomás, magyarul megtartott tanóra, magyarul megírt vers, magyarul dúdolt altató, magyarul előadott színdarab. És a magyar kultúra ünnepe minden magyarnak megtartott, magyarnak nevelt gyermek is. Minden ember, akinek ajkáról nem tűnik el a magyar szó” – mondta Nagy János.

Az államtitkár arra intette a jelenlévőket: őrizzék és gyarapítsák ezt a szellemi tőkét, és adják át a következő nemzedékeknek, mert „Nagyvárad ma is a Holnap városa”.

Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke arról beszélt, hogy „a magyar kultúra a múltat köti a jelenhez, és a jelent a jövővel fűzi össze”. „Kultúra nélkül nagy csend lenne, veszélyesen nagy lenne a csend” – mondta Ady Endre magyar ugarára utalva. Hangsúlyozta: a kultúra a csenddel ellentétben nem félreérthető, hanem bizonyos, biztonságot jelent, a közösséghez tartozás, a szülőföld biztonságát.

Rámutatott: nem sok közösség mondhatja el magára, hogy olyan városban él, mint Nagyvárad, mely királyok temetkezőhelyéül szolgált. 

„Olyasmit adtunk a világnak, és minden más nemzetnek, mely évszázadokon keresztül fennállt és egyetemes értéket teremtett mindenki számára” – fogalmazott.

A szenátor emlékeztetett a 2024-es romániai választási évre és a döntés felelősségére, hangsúlyozva: akkor is a magyar kultúrát ünnepeljük, amikor közösségünk jövőjéről döntünk.

Az ünnepségen A magyar kultúráért életműdíjat, illetve A magyar kultúráért díjakat, valamint emlékplaketteket is átadták a megyeszékhely és Bihar megye művelődési életében jelentőset alkotóknak. Emellett az RMDSZ nagyváradi szervezete által diákoknak meghirdetett Egy perc Lédával pályázat nyerteseit is díjazták. A gálaest a debreceni Hajdú Táncegyüttes ünnepi előadásával zárult.

Nagy János nagyváradi látogatásán Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével is találkozott, akivel a szervezet helyzetéről és a romániai választási év kihívásairól tárgyalt. A vendéget az egyik kisebb erdélyi magyar párt, az Erdélyi Magyar Szövetség helyi politikusai is üdvözölték – tájékoztatta az MTI-t az EMNT sajtóirodája.