2023.10.07. 16:00
A Kossuth rádió és a Hagyományok Háza közös műsora Györgyfalvára látogat (videó)
A közmédia a Hajnali – népzenei összeállítás korán kelőknek című műsorának követői az október 9-ei héten a Kolozs megyei falut ismerhetik meg. A zenei összeállításban az Erdőalja vidékének muzsikája szól.
Györgyfalvai falunap
Forrás: Hagyományok Háza
Fotó: Soós Sándor
A település Erdélyben Kalotaszeg, Mezőség és az Aranyos-mente találkozási pontján fekszik. Nevét középkori templomának védőszentjéről, Szent Györgyről kapta. A helyi hagyományok szerint a falu egykor keletebbre feküdt, lakói a tatárjárás idején menekültek el, majd egy György nevű pásztor vezetésével alapították újra a települést. A legenda szerint az ellenség elől bujkáló emberek életét borzalmas szárazság is nehezítette. A reménytelen helyzetet a György pásztorbotja által fakasztott forrás mentette meg, amely Falukútja néven mindmáig látható a településen.
Györgyfalva az elmúlt évszázadokban Kolozsvár éléskamrájának számított. A falu lakói a reformáció erdélyi megjelenésével egy időben váltak protestánssá, és máig is ők vannak többségben. Györgyfalvát a huszadik század elejéig Bitangfalvaként is emlegették, mert a kolozsvári lelencgyerekek ide kerültek falusi nevelőszülőkhöz. Volt olyan időszak, amikor több mint száz árva élt a faluban.
Fotó: Soós Sándor / Forrás: Hagyományok Háza
Györgyfalvát a régebbi magyar néprajztudomány Kalotaszeg peremterületeként ismerte. Ma inkább a Kalotaszeg és a Mezőség között elterülő néprajzi kistáj, az Erdőalja egyetlen, napjainkban is virágzó magyar közösségeként tarják számon. A györgyfalviak régebben a szűken vett Kalotaszeg falvaival nem is igen keveredtek, ez a különállás viseletükben is megmutatkozott.
A nők pártát hordtak, melyet lánykorukban, konfirmáció alkalmával kaptak és fejközépre helyezve viseltek. A női ingmejjét, kézelőjét, gallérját piros, fekete, sárga pamutfonallal varrták ki, és erre öltötték fel a fekete bársonyból készült, elöl-hátul hímzett mellényt, a lajbit.
A legények ünnepi öltözete az apró ráncokba lerakott „bűgatya” volt, amely régen házi vászonból készült. Az ingre a legények is a leányokéhoz hasonló mejjrevalót húztak, a „bűgatya” elé pedig hímzett selyemkötőt, bordó, rózsaszín, zöld kötényt, azaz surcot kötöttek. A legényviselet fontos kiegészítő eleme volt a dús hímzéssel és rojttal díszített fekete nyakravaló.
Györgyfalva legismertebb táncos egyénisége Jaskó István „Pitti bácsi” volt. A Népművészet Mestere címmel kitüntetett kiváló táncosról és falusi rímfaragóról először 1972-ben készült felvétel. Az egyetlen hangosfilmre rögzített györgyfalvi táncgyűjtést – Pitti bácsi helyi előkészítő munkája nyomán – Martin György, a neves néptánckutató vette fel 1983-ban. A falu mind a mai napig híven őrzi hagyományait.
Az alábbi videón Jaskó István szaval:
A műsor szerkesztője Éri Márton, a műsorvezető pedig Pénzes Géza.
Az adás a Kossuth rádión az október 9-i héten minden reggel 4.03-kor hallgatható. A műsort interneten is elérheti IDE KATTINTVA.
