Bibliai helyszínekre kalauzol el a Magyar Művészeti Akadémia új könyve

Az elmúlt évtized szentföldi magyar ásatásairól jelentetett meg könyvet a Magyar Művészeti Akadémia. Vörös Győző ókorkutató régészprofesszor munkája a jordániai Machaerus várának feltárását mutatja be. A helyszín dokumentálására és műemléki helyreállításának megtervezésére 2009-ben nyert engedélyt húsz évre a magyar kutatócsoport.

A Holt-tenger partján magasodó vár nem egy egyszerű, régészeti lelőhely.

A bibliai helyszín hosszú évszázadokra feledésbe merült, miután a rómaiak az első században lerombolták.

Így kopár hegyként magasodott a következő két évezredben. 1968-ban viszont egy jeruzsálemi régészprofesszor, August Strobel egy 3,5 kilométer hosszú körsánc nyomait és elszórtan fontos felszíni leleteket talált. Ezek alapján feleltette meg a helyszínt Joseph Flavius leírásának, amely a Bibliából ismert Keresztelő Szent János lefejezését örökítette meg és hitelesítette a történettudomány számára A zsidók története című munkájában.

Ezt követően indult meg a kutatás, amely később meg is rekedt. A feltárt leletek az Egyesült Államokba kerültek. 2009-ben viszont XVI. Benedek pápa jordániai látogatásán jelezte, hogy 2029-ben, Keresztelő Szent János lefejezésének 2000. évfordulójáról méltó megemlékezés lenne, ha a keresztény hívek számára új zarándokhelyként látogathatóvá tennék a hegy. Így nyerte el a jordán állam támogatását a machaerusi kutatás.

Vörös Győző professzor korábban három angol nyelven megjelent kötetben dokumentálta a nemzetközi kutatócsoport munkáját.

A könyv Ferenc pápa idén szeptemberben esedékes budapesti látogatásának tiszteletére jelenik meg először magyarul.

A szerző, akit idén a Vatikánban a Pápai Akadémiák Aranyérmével tüntettek ki, a kötet első fejezetében történelmi, művészettörténeti és irodalmi kontextusban mutatja be a machaerusi eseményeket. A második és harmadik részben a helyszín feltárási munkálatai, valamint építészeti, bibliai és kulturális örökségének részletei szerepelnek.

A gazdagon illusztrált kötet albumszerű élményt nyújtva ismerteti meg az olvasót a keresztény, az iszlám és a zsidó kultúrkincs számára egyaránt jelentős történeti emlékkel.