2020.12.06. 11:39
Riasztó jövő a jelenből
A nemzetközi bestseller folytatása is több, mint egy átható erejű vízió az európai muszlim invázióról. A Gerilla 2. egy sajátos önvédelmi könyv, amely a regény eszközeivel kiválóan láttat egy különösen sötét európai jövőt, ám egyúttal fel is vértez minden eshetőségre.
Sokan még ma is úgy tekintenek az Európára életveszélyt jelentő migrációra, hogy az nálunk nem csapódhat le. Hogy minálunk aztán nem fognak tanárokat lefejezni, sem kivégzéseket rögtönözni az utcán szélsőséges iszlamisták. Róluk, és legfőképp nekik szól ez a könyv.
Ép nemzettudatú embernek nehéz felfogni, hogy van, aki még ma is képtelen megérteni, mi zajlik egy-egy no-go zónában. Pedig ezek azok a helyek, ahol már nem az őshonos európai ember az úr. Önök is olvashatták a legutóbbi bécsi terrortámadás után, hogy az óvatlan osztrákok egyszerűen nem tudták elképzelni addig, hogy mindez velük is megtörténhet. Nos, épp az ilyen szűklátókörűség által eredményezett terrorkockázatokra felel Laurent Obertone mindkét kiválóan megírt könyvében, s egyben jól megfeni a képzelőerőnket is. Nem hiába írja Bán Mór, a Hunyadi-regényciklus szerzője ajánlójában, hogy „dermesztő jövőkép a jelenből” mindaz, amivel az oldalakon találkozhatunk.
A Gerilla 2. olvasását önmagában is el lehet kezdeni, de nem árt ismerni az első kötetet a sorozat vonalvezetéséhez. Hogy legyen meg az élményünk az első szikráról, ami végül lángba borította franciahont, s ami az iszlamista barbárok képzeletet fölülmúló tombolásához vezetett a kötet lapjain. Obertone első könyve persze maga volt a jóskönyv, hiszen több fejezete végül meg is elevenedett a valóságban, elég csak a BLM-es támadáshullámra gondolni. A két Gerilla természetszerűen maga az ultrarealizmus, ami elsőre brutálisnak hat, ám hamarosan rájövünk, hogy az író pusztán őszinte, egyúttal védeni kívánja azt az európaiságot, aminek Brüsszelben már lassan a nyomát sem találni.
Sikolyok, a menekülők árnyai, migránsbűnözők által elpusztított utcák, az automata fegyverek gyakorlatilag bárhol felcsattanó sorozatai. A remény csak egy halvány gyertyaláng valahol a távolban. Földi László titkosszolgálati szakértő írja a Barbárok idejét ajánlva, hogy ez nem képzelet, hanem maga a közeli jövő. Mert idehaza is ez várhat ránk, ha nem állunk ellent a kultúrkörünket, magyarságunkat nap mint nap érő külső és belső támadásokkal szemben.
