Fiume nagykönyve

2020.10.05. 12:21

Egyedülálló kötet jelent meg a magyar tengerhajózás bölcsőjéről

Juhász Imre alkotmánybíró egy minden részletre kiterjedő könyvet tett le nemrég az asztalra a magyar tengerhajózás bölcsőjéről. A számos régi és új képpel tarkított Fiume – Egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című kötet egyedülállónak számít a maga nemében.

Balázs D. Attila

Már fellelhető a könyvesboltokban a valaha megjelent legteljesebb magyar mű Fiuméről, amely ráadásul olvasmányos is, annak ellenére, hogy több mint száz oldalnyi végjegyzettel van ellátva. De ezen az alaposságon nem kell csodálkoznunk, hiszen „a Szent Korona legszebb ékkövéről” van szó, amelynek szerepe különösen jelentős volt a régi Magyarország történetében.

– Fiume Nagy-Magyarország legnagyobb kikötője volt, a város történelme pontos lenyomata a 20. századi Közép-Európa történetének

– hangoztatta még a kötet nyári bemutatóján Gulyás Gergely. A város hat ország fennhatósága alatt állt a múlt évszázadban – jegyezte meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter, majd úgy vélekedett: a könyv azért is hiánypótló munka, mert nemcsak a város nevezetességeit mutatja be, hanem Fiumének a magyar közjogban játszott szerepét is elemzi.

Páratlan gazdagság

És ez így igaz: Juhász Imre könyve nem csak a mai Rijeka régmúltját igyekszik feltárni előttünk, hanem különös hangsúlyt fektet a mindennapokra is. A magyar jogtörténeti vonatkozások mellett szó esik benne mindarról a gazdagságról, amely Trianon után odaveszett mind ipari, mind szellemi értelemben. Részletekbe menően olvashatunk az egykori modern tengeri kikötőnkről, a torpedógyárunkról, a kőolajfinomítónkról, de még az egykor virágzó egyesületi életről is. Az igazi magyar tenger, az Adria partján fekvő kikötővárosban csak tornaegyesületből 80 létezett, de nem hiányoztak a jótékonysági egyletek, az önképző és politikai körök sem. Ennek ellenére a nagy háború előtt a fiumei kormányzóhelyettes magára hagyatottnak tartotta az itteni 13%-os magyarságot, és mulasztásként értékelte, hogy még mindig nincs magyar kultúr- és információs centrum Fiumében. Konkovszky Ferenc bizonyára érezte a közelgő apokalipszist.

A kötet borítója
Fotó: Teknős Miklós / magyarnemzet.hu

Mesélő régi képeslapok is emelik a kemény táblás kötet fényét. Az egyik ilyen lapon, amelyen a horvátországi testvértelepülés, Szusák szerepel Fiuméből nézve, a szerző megjegyzi, hogy az itt húzódó magyar–horvát határnak nemzetközi jelentősége nem volt, akadálytalanul jöhettek át Fiumébe a horvát felforgató elemek. E könyvben tudniillik nem tabutéma sem a történelemhamisítási kísérletek bemutatása, sem a magyar és a horvát viszony Trianon előtti megromlása. A magyar pacifikációs kísérletek ellenére a horvát ellenzék által tudatosan szított magyarellenesség ugyanis döntő szerepet kapott a kétoldali viszony elmérgesedésében az együttélés utolsó évtizedeiben, hiába volt európai szinten is lényegében páratlan autonómiája e területnek.

Juhász Imre: Fiume – Egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában. Heraldika Kiadó, 2020, 512 oldal, 5990 Ft

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!