Művekbe foglalták a fiatalok, hogyan élték meg a karantént

A pályázatot eredetileg a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, a Ludwig Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum hirdette meg, majd a virtuális gyűjteményhez később csatlakozott a Gödöllői Királyi Kastély és Magyar Vadászati Múzeum is – emlékeztetett a kiírók közleménye.

A felhívásra összesen 361 alkotás érkezett.

A beküldött 185 képzőművészeti, 116 irodalmi, 40 filmes és 20 zenei pályamű különleges tükre annak, ahogyan a fiatalok megélték a koronavírus-járvány okozta elszigeteltséget, bezártságot, a mindennapok drasztikus átalakulását.

Az alkotók munkáikkal a kapcsolatok átalakulására, a tanulás és tapasztalatszerzés megváltozott körülményeire, lehetőségeire, a magányra, a beszűkülésre, a vágyódásra, a virtuális valóságra, egyéni reményeikre és félelmeikre is reflektáltak – összegzett a közlemény.

A beküldött pályázatokat kategóriánként egy-egy zsűritag bírálta: Fodor Annamária előadóművész a filmeket, Nagy Gabriella, a Litera.hu főszerkesztője a prózai és lírai alkotásokat, Szabó Balázs muzsikus a zenei műveket, Koronczi Endre képzőművész pedig a vizuális reflexiókat értékelte.

A győztesek

A múzeumi karanténpályázat első helyezettje képzőművészet kategóriában Nievel Emma (18 éves), az irodalom területén Aradi Mátyás (18), zenében Czeizer Dóra Villő (17), a filmes alkotók közül Szűcs Bence (19) lett.

Nievel Emma képe egy kisállat-kereskedésben készült, ahol az ott élő állatok most is és korábban is bezárva éltek, Aradi Mátyás Koponyaszonettet írt, amely Csáth Géza klinikai szobájának fényképéből inspirálódott, Czeizer Dóra Villő Stolen cups című dala a szoros emberi kapcsolatok elhidegüléséről szól, Szűcs Bence Halotti beszéd című rövid filmje pedig a nő elvesztését használja szimbólumként.

A pályaműveket a közönség virtuális kiállítás formájában ismerheti meg, várhatóan június 5-én; az online megnyitó időpontjában derül fény a pályázat különdíjasainak nevére is.