A csodaszarvas nyomában

2019.11.07. 16:10

Magyarságkutatás: jogunk van a saját múltunk megismerésére

Ősi mondáinkban nyoma sincsen az északi népek medvekultuszának, viszont rendre a sztyeppei lovasnomád kultúrákban évezredek óta felbukkanó csodaszarvas mutat nekünk utat a nemzetet megtartó erejű földjeink felé.

Forrás: Vasarnap.hu

Sokan félreismerik az alig egy éve alakult Magyarságkutató Intézetet, pedig nem is „csak” a magyar őstörténetet kutatják. A legnagyobb eredmények ugyan még csak most következnek, de így is közel egymillió ember kíváncsi havonta az intézet munkájára – olvasható az intézet főigazgatója, Horváth-Lugossy Gábor a Vasárnapnak adott interjújában.

A Czecil Gábornak jegyezte interjúban a lap visszaidézi Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter szavait is, aki az intézet megalapításakor azt nyilatkozta, hogy „nem a legavatottabb tudóst keressük erre a feladatra, hanem egy kiváló szervezőt”. Horváth-Lugossy Gábor erre reagálva a lapnak elmondta: büszke az elmúlt kilenc hónap teljesítményére. Kásler Miklóssal egyetértve úgy fogalmazott:

a jeles kutatók foglalkoztatása mellett legalább ennyire fontos, hogy a kutatók körül nyugodt, mi több, inspiráló kutatási környezet jöjjön létre. Ennek biztosítása pedig elsősorban az ő felelőssége és feladata

– jelezte, hozzátéve, szerinte csak a megfelelő gazdasági, jogi, informatikai alapokra építkezve teremthetik meg a magas szintű tudományos kutatások hátterét.

Munkájuk eredményességének méréséről szólva elmondta, sokan azt hiszik, hogy a sajtószemlézés kimerül abban, hogy számba veszik, milyen orgánumokban milyen cikkek jelennek meg a munkájukról.

„Sok intézet esetében ez a metódus akár megfelelő is lehet, de nálunk ez nem így van.

Mi nagyon erőteljesen jelen vagyunk a közösségi médiumok által teremtett virtuális térben: híreket generálunk, amolyan szellemi jelzőfényeket bocsátunk ki” – hangoztatja a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy az intézet Facebook-oldala hetente 100 ezer feletti eléréssel produkál látványos eredményeket.

„A havi elérésünk az interneten egymillió személy felett van. Olvasnak, hallanak, látnak minket. Nem csoda, hogy irigyeink is vannak. Főleg a múlt rendszer kiszolgálói közül, de szerintem jól álljuk a sarat. Az első lépés volt, hogy a kormány létrehozta az intézetet. Most az van soron, hogy mindenki felismerje, a mi munkákból, a mi eredményeinkből, a mi működésünkből csak profitálni lehet. Az irántunk megnyilvánuló érdeklődés szerintem annak jele, hogy ezen a felismerésen nagyon sokan már túl vannak” – jelezte a főigazgató.

Az interjú arra is kitér, hogy a Magyarságkutató Intézet fő profilja a magyar őstörténet kutatása. A főigazgató ezt taglalva az interjúban azt is kifejti, hogy szerinte

az új és még újabb tudományos megközelítések alapja elsősorban az, hogy a technikai fejlődés megrendítő erővel hat a korábban kikezdhetetlennek hitt tudományos kánonokra.

”Azt persze soha nem zárom ki, mi több, szorgalmazom is, hogy mi ennek a tudományos innovációnak a mozgatói legyünk.

Épp eleget várt a magyar társadalom a saját múltjának megismerésére. Mindenki érzi és tudja, hogy a hivatalos tudományos álláspont korrigálásra szorul. Ezt a korrekciót – ami már előttünk is megkezdődött – olyan tudományterületek képviselői hajthatják végre, mint például az archeogenetikusok.

Az, hogy a mai technikával már megmondhatjuk egy V-VI. századból feltárt csontleletről, hogy annak a csontozatnak a viselője milyen genetikai állományba tartozik, s mely ma élő népekkel van kapcsolatban, milyen fokon, nos, ez óriási előrelépés„ – emelte ki Horváth-Lugossy Gábor, aki szerint ezek a kutatások nemcsak tudományos értéküket tekintve szenzációsak, hanem a tudósok közösségeire is nagyban kihatnak, a tudományos kutatók nyitottságáról is új képet adnak.

Azt gondolja ugyanis, hogy

egy igazán korszakos jelentőségű tudós szellemi nagysága abban is megmutatkozik, mennyire tud rugalmasan reagálni azokra az új kutatási eredményekre, amelyek szembenézésre késztetik azzal, amit egész addigi munkássága eredményeként addig elkönyvelhetett.

Egy igazán jelentős tudós szerinte képes arra, hogy akár az egész élete munkáját korrigálja, új megvilágításba helyezze.

Az új tudományos megközelítések során a magyar nyelv finnugor és türk rokoni kapcsolatait is elemzik az intézetben. Horváth-Lugossy Gábor szerint ugyan nem tisztük egyik vagy másik álláspont mellett letenni a voksukat, de azt azért világosan látni kell, hogy

eddig kizárólag egyetlen egy tudományos elképzelés uralta a közgondolkodást, más tudományos nézetnek esélye sem volt eredményekkel alátámasztani a maga álláspontját. Mint mondta: a társadalom nagy része úgy érzi, hogy a magyarság eredetének hivatalos álláspontjával nehéz azonosulni.

”Nehéz nem észrevenni ugyanis, hogy ősi mondáinkban nyoma sincsen az északi népek medvekultuszának, viszont rendre a sztyeppei lovasnomád kultúrákban évezredek óta felbukkanó csodaszarvas mutat nekünk utat a nemzetet megtartó erejű földjeink felé. Az informatikai fejlődéssel átalakult a tudományos kánonok védelmének mechanizmusa. Ma már nem lehet az új, pontosabb, modern kutatásokat agyonhallgatni. Az internet világában utat törnek maguknak az új eredmények, kutatások” – hívta fel a figyelmet Horváth-Lugossy Gábor, aki viszont arra is garanciát vállalt, hogy áltudományokat nem fogadnak be az intézet kutatási témái közé, s erről számos minőségi szűrésük gondoskodik.

A nyelvi rokonsági viszonyokról szóló képtelen megközelítéseket emlegetve a főigazgató – mint mondta – azzal is szívesen példálózik, hogy állandóan azt hallja, mennyi kifejezést vettünk át jövevényszóként a finnugor vagy a török népektől.

Milyen érdekes, az sosem hangzik el, hogy mi magyarok mennyi műveltséget adtunk át a velünk kapcsolatba kerülő népeknek.

Olyan képet alakított ki a hivatalos tudományos kánon rólunk, hogy mi magyarok, amíg Ázsiából a Kárpát-medencébe érkeztünk, mindig mindenkitől egyre csak ilyen vagy olyan műveltséget kaptunk – mondta a főigazgató, jelezve: ez úgy fest, mintha a magyarok csak némán kilovagoltak volna Belső-Ázsiából, és mire ideérkeztünk, útközben megtanítottak volna minket beszélni.

„Egy olyan nép, amelyik a sztyeppei lovas civilizációk által uralt területeket több ezer kilométer hosszan birtokolva a legmagasabb kultúrát hozta létre, azt saját területeként otthonosan belakta, az nem volt néma.

Őseink fejlettségéből következően az a legkevesebb, hogy mi is adtunk át nyelvi elemeket, jövevényszavakat a velünk kapcsolatba kerülő népeknek, s ezek az átadott kifejezések mind északi, mind déli irányban útnak indultak, más nyelvekben is jövevényszavakká váltak. Ideje ezeket az areális nyelvészeti hatásokat is alaposan megvizsgálni”

– jelezte a kutatás lehetséges új irányait Horváth-Lugossy Gábor.

Mint mondta, munkájuk során tartják magukat ahhoz az alapvetésükhöz, hogy a magyar társadalomnak jogos az igénye a múltjának minél teljesebb megismerésére. Ő maga pedig úgy tartja: különösen jó szolgálatot tesznek akkor, ha ezt a jogos igényt úgy elégítik ki, hogy közben a fiatal generációkban is segítik megerősödni az egészséges hazaszeretet érzését.

„A történelmünk páratlan gazdagsága ehhez éppen elég szellemi muníciót szolgáltat számunkra. Ezt kell megismertetni velük, mert

ezzel hozzá lehet segíteni Magyarországot egy történelmét jól ismerő, egészséges nemzeti identitással rendelkező, fiatal és büszke generáció felnövekedéséhez”

– mondta a főigazgató, elismerve ezzel azt is, hogy a tudomány művelése soha nem lehet öncélú.

Mint jelezte, ennek érdekében szívesen hivatkozik a számok tanúságtételére is.

„A Magyarságkutató Intézetben állandóan folynak az érdemi kutatások a magyar történelem tisztázásának érdekében. Amikor pedig nem kutatnak, kollégáim rendszerint előadásokat tartanak, főleg diákok számára. Mi ki merünk lépni a komfortzónánkból, és szívesen találkozunk az emberekkel.

Bárki összehasonlíthatja a hozzánk hasonló kutatóintézetek idei teljesítményét a miénkkel. Nézzék meg az előadások, publikációk, kutatások, projektek, cikkek, kisfilmek, elért emberek és rendezvények számát.

Az adatoknál semmi nem lehet beszédesebb. Mi ezekkel is szívesen előállunk ugyanis„ – jelezte.

Mindezt azzal összefüggésben is fontosnak tartja, hogy megítélése szerint óriási háború zajlik a tudományos színfalak mögött.

S az a rossz, hogy ebben a háborúban a teljes magyar múlt, jelen és jövő a tét – mondta, hozzátéve ehhez azt is, hogy ennyi pátoszt tudatosan is szeretne megengedni magának a kérdés súlyának érzékeltetése közben.

„A jó hírem viszont az, hogy ebben a tudományos vitában elvileg nyernünk kellene, mert a technikai fejlődés és az új tudományág, az archeogenetika végre egyértelmű, kikezdhetetlenül objektív eredményeket produkál, s ezzel több, eddig megválaszolhatatlannak tetsző kérdésre tudományosan is érvényes választ ad”

– jelentette ki Horváth-Lugossy Gábor, kitérve arra is, hogy mindez azzal jár, hogy a földrajzilag egymástól távoli feltárásokon talált különböző csontleletekből meg tudjuk mondani, hogy azok valaha volt birtokosai rokonok voltak-e, volt-e, van-e köztük genetikai folytonosság, azonosság.

”És most jön a lényeg: nemcsak egy adott idősávban, hanem az évszázadokon át végighaladva is el tudjuk végezni egy-egy népcsoport, így a magyarság útvonalának, korábbi életterének meghatározását. Ez a folytonosság, ez a pontosság korábban elképzelhetetlen volt„

– emelte ki.

Mint mondta, nem véletlen, hogy az ásatásokon elérhető eredményekre ilyen hangsúlyosan hivatkozik. Ennek oka az, hogy még nem dolgoznak egy éve sem, de már több mint tíz országban vannak jelen, végeznek kutatásokat.

”Azt is meg kell ismertetni a társadalommal, hogy ezek a kutatások azért fontosak, mert ezer évvel ezelőtt őseink keletről érkeztek a Kárpát-medencébe, így ezeken az útvonalakon lehet megtalálni azokat a leleteket, amelyek hiteles képet adnak őseink tárgyi kultúrájáról, s a tárgyaikon feltűnő díszítések közvetítette szellemi kultúráról„

– sorolta érveit.

Ezzel együtt azt is világossá tette: a történelem kutatásában a figyelmük az ősmúlttól egészen napjainkig terjed, mi több, kutatásaik nem korlátozódnak csakis a történettudomány területére.

”Büszkén sorolhatom fel, hogy a történészeink mellett még másik kilenc tudományos központunk végez nálunk munkát. A történészeink mellett fontos a nyelvészeink, a régészeink, a néprajzkutatóink, a zenetörténészeink, népességföldrajzzal, geoinformatikával, eszmetörténettel foglalkozó kollégáink munkája is például.

Mindezek a kutatásaink együttesen ugyanis azt jelenítik meg, hogy mi a magyarság történetével foglalkozunk ugyan, de erre a magyarságkutatásra nem csak a történészeink segítségével vállalkozunk. Így tudjuk a legpontosabb képet adni„ – hangoztatta Horváth-Lugossy Gábor.

Az interjú végén a főigazgató Kásler Miklóssal kialakított kapcsolatát a lehető legjobbnak nevezte, jelezve azt is, ha ez nem így lenne, a munkáját sem tudná ilyen elánnal végezni.

Mint mondta: érdekes látni, hogy néhányan még a nemzeti identitást, a magyar megmaradást érintő kérdésekben is vitába szállnak Kásler Miklóssal.

„A magam részéről nem jósolok komoly jövőt ezeknek a vitapartnereknek. Kásler Miklós erejét ugyanis az adja, hogy a politikai szerencselovagokkal szemben úriemberekhez illő vitakultúrával adja elő érveit.

Ezzel példát is mutat, de erőt is tanúsít. Szellemi erőt. S erre ma különösen nagy szükség van abban a kulturális és tudományos közegben, amelyikben szinte hemzsegnek azok, akik a még mindig velünk élő kommunizmus hatalmi pozíciót védik, esetenként új ruhában. Szerencsére már nekik sincsenek bevehetetlen bástyáik.

Minden olyan hatalmi pozíció megingatható, amelyből még mindig a magyarságismeret meggyengítésére törekednek velünk szemben” – fejtette ki Horváth-Lugossy Gábor, aki szerint mostanra a nemzeti oldal már megtanulta a leckét: így a magyar megmaradás érdekében már képesek az összefogásra.

A Magyarságkutató Intézetben pedig ők is ennek, vagyis a magyar megmaradásnak az érdekében teszik a dolgukat a modern tudomány és a modern kommunikáció minden lehetséges eszközét felhasználva

– zárta interjúját az intézet főigazgatója.

A Horváth-Lugossy Gábor szellemi pályaképét is megrajzoló életútinterjú teljes terjedelmében itt olvasható.

Borítókép:

Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója

Forrás: vasarnap.hu

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!