Paks 2

2024.03.12. 11:01

Szijjártó Péter: a paksi beruházás munkálatai jól haladnak (videó)

A paksi bővítés munkálatai jól haladnak, az év végére az első beton is lekerülhet a földbe, de hasonlóan fontos mérföldkő a zónaolvadék-csapda és a reaktortartály gyártása is, amelyek közül az első elkészült, míg a másik gyártása rövidesen megindul – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

MW

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz atomenergetikai vállalatot vezetője

Forrás: Szijjártó Péter Facebook-oldala

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Roszatom orosz atomenergetikai vállalatot vezető Alekszej Lihacsovval közösen tartott sajtóértekezletén arról számolt be, hogy 

a jelenlegi menetrend alapján az idei év végére tudnak eljutni a rendkívül fontos mérföldkőnek számító „első betonig”, de ugyanilyen kritikus pont a két nagy tömegű nukleáris berendezés, az úgynevezett zóna-olvadékcsapda és a reaktortartály legyártása is.

LIHACSOV, Alekszej; SZIJJÁRTÓ Péter
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója közös sajtóértekezletükön a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. március 12-én
Fotó: Lakatos Péter / Forrás:  MTI

Ennek kapcsán üdvözölte, hogy előbbi gyártása elkészült Oroszországban, így ősszel le is szállíthatják, ami nem lesz kis művelet, mert a tömege több mint 700 tonna, ez nagyjából 15 darab Airbus A320-as utasszállító repülőgépnek felel meg.

A másik kritikus fontosságú, hosszú gyártási eszköz maga a reaktortartály, ennek a gyártása áprilisban kezdődik meg – tudatta.

Tehát a két kritikus eszköz tekintetében az egyik készen van, a másik gyártása pedig most kezdődik

– tette hozzá.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy 

jelenleg a talajszilárdítási munkálatok folynak 17 hektárnyi területen, ehhez 75 ezer cölöpöt kell lefúrni, amelyből nyolcezer már megvan. Majd hangsúlyozta, hogy ezt a munkát egy német vállalat végzi, és jövő év nyaráig kell elkészülni vele.

Körülbelül másfél millió méternyi furat lesz a földben. Na most, ha ez a munka nem a Földön, hanem a Plútó nevű bolygón történne, akkor ennyi furattal a Plútó felszínétől annak a magjáig tudnánk eljutni, csak hogy érzékeljük a mértékeket

– fogalmazott.

Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy a paksi beruházás munkálatai jó ütemben és folyamatosan haladnak, és továbbra is tudjuk tartani azt a tervünket, hogy a következő évtized elejére a két új blokkot rá tudjuk kapcsolni a hálózatra

– közölte.

A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak európai és globális válságai jól demonstrálták, hogy azok az országok vannak biztonságban, amelyek maguk tudják fedezni az energiaszükségletüket.

Így tehát Magyarország energiabiztonságának növelése érdekében is arra van szükség, hogy növeljük a saját energia-előállítási kapacitásunkat

– mondta.

Rámutatott, hogy hazánk földrajzi és természeti adottságaiból kifolyólag ez elsősorban a nukleáris energiatermelési kapacitások fejlesztésével lehetséges, a paksi bővítéssel így olcsón, biztonságosan és fenntartható módon lesz biztosítható az ország működtetéséhez szükséges áram egy jelentős része.

Leszögezte, hogy 

a paksi bővítés igazi nemzetközi projekt, hiszen az orosz fővállalkozó mellett német, francia, osztrák, svéd és amerikai szereplők is találhatók az alvállalkozói láncban.

A paksi telephelyen az atomerőmű beruházásának munkálatai folyamatosan haladnak, nincs akadálya annak, hogy az idei esztendő végére az első betonig eljussunk, nincs akadálya annak, hogy a következő évtized elején a két új blokk a magyar energiaellátási hálózatra rákapcsolódjon

– összegzett.

Szijjártó: az energiabiztonság nem kerülhet veszélybe senki politikai vagy ideológiai kívánságai miatt

A kormány egyetlen szereplő politikai vagy ideológiai kívánságai miatt sem fogja veszélybe sodorni Magyarország energiaellátásának biztonságát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Budapest Balkans Forum című rendezvényen mindenekelőtt leszögezte, hogy a balkáni régió kulcsfontosságú az európai energiabiztonság jövője szempontjából, és azt is kiemelte, hogy az ellátásra fizikai, nem pedig ideológiai kérdésként kell tekinteni.

Amíg nem találják fel azt, hogy hogyan lehet a földgázt vagy a kőolajat hátizsákban vagy sporttáskában elszállítani, addig csővezetékekre lesz szükség, és ezek határozzák meg, hogy honnan tudunk vásárolni

– jelentette ki.

Arra figyelmeztetett, hogy a diverzifikáció terve csupán álom marad, amíg a szavakat nem követik tettek.

Hangsúlyozta, hogy hazánk örömmel vásárolna kőolajat vagy földgázt további forrásokból, azonban egyelőre nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges infrastruktúra, így a kormány kénytelen a már meglévő beszállítókra és tranzitútvonalakra támaszkodni.

Aláhúzta, hogy Magyarország nem az eddigi beszállítók kizárását érti „diverzifikáció” alatt, hanem az újabb források bevonását.

Elmondta, hogy a kormány elégedett a jelenlegi földgázellátókkal mind az ár, mind pedig a kiszámíthatóság szempontjából, és nagyrabecsülését fejezte ki a megbízható tranzitországok, Szerbia és Törökország felé is.

Szijjártó Péter a panelbeszélgetésen felszólalt az ellen, hogy bárki megpróbálja ráerőszakolni hazánkat az eddigi energiabeszállítóinak lecserelésére. „Semmiképp nem fogjuk veszélybe sodorni az országunk ellátásbiztonságát politikai és ideológiai kívánságoknak megfelelően, legyenek azok bárkié” - mondta.

Kitért arra is, hogy a diverzifikációhoz égető szükség lenne a délkelet-európai infrastruktúra bővítésére, ehhez azonban az Európai Bizottság nem kíván anyagi támogatást nyújtani, mondván, hogy tizenöt év múlva már úgysem lesz része a földgáz az energiamixnek.

„Ki tudja, mi fog történni tizenöt év múlva? De még ha ez be is következik tizenöt év múlva, addig még mindig hátra van tizennégy évünk, és nem akarnánk megfagyni addig sem, és az iparunkat is szeretnénk működésben tartani” – fogalmazott.

Az LNG-import növeléséről szólva rámutatott, hogy ez nem kizárólag Magyarországon áll, hanem szintén a balkáni kapacitások bővítésétől is függ. A meglévő létesítmények vonatkozásában pedig arról számolt be, hogy a horvátországi behozatal emelése is a kapacitások bővítésén, illetve az áron múlik.

Érintette a fenntartható energiatermelést is, s leszögezte, hogy Magyarország igent mond a környezet védelmére, de arra nemet, hogy a világ politikai vagy ideológiai monopóliumként tekintsen a zöld ügyre.

Megismételte, hogy nem ideológiai, hanem gyakorlati módon kell hozzáállni ezen kérdéshez, hogy meg lehessen őrizni a bolygót a következő nemzedékek számára.

Szavai szerint ugyanakkor a versenyképesség erősítésére is szükség van, amelynek kéz a kézben kell járnia a környezet védelmével. „És ha ez az egyensúly kibillen, akkor az egész folyamat hitelességét veszítjük el” – mondta.

A miniszter arról is beszámolt, hogy földrajzi adottságaiból kifolyólag Magyarországon alapvetően két irányban zajlik a megújuló energiaforrások bővítése, a nap- és az atomenergiai kapacitások fejlesztésén dolgoznak legnagyobb erőkkel.

Előbbi téren körülbelül 6000 megawattos kapacitás áll rendelkezésre jelenleg, és a cél ennek a duplája. Eközben jól haladnak a paksi bővítés munkálatai, az újabb reaktorok építésével pedig 17 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható évente, ami a másfélszerese a teljes magyar közlekedési ágazat kibocsátásának – tájékoztatott.

Hozzátette, hogy a gyakran súlyos bírálatok ellenére nyugati vállalatok is dolgoznak a projekten, például jelenleg a talajszilárdítást is német cég végzi.

Rámutatott, hogy az atomenergia biztonságos, olcsó és fenntartható módja az áramtermelésnek, ezért fontos lenne Európának maga mögött hagynia az ideológiai jellegű vitákat a kérdésben, és inkább a realitásokra kellene fókuszálni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában