Az iparűzési adó lefelezése mégse véreztette ki a fővárost

A fővárosi vezetés 167,5 milliárd forint bevételt tervezett 2022-re iparűzési adóból (ipa). Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a napokban egy háttérbeszélgetésen a VG érdeklődésére elárulta, hogy ezt a számot messze meg fogja haladni a tényleges adat. 

A mostani prognózis már 14 százalékos pluszról szól, ami mintegy 23,5 milliárd forint többlet – írja a VG.

Összehasonlításképp: a 2021-es ipa 157,7 milliárd forint volt. Vagyis egy év leforgása alatt több mint 33 milliárd forint növekedés állt be.

Nem volt igaz a fővárosi kampány a kivéreztetésről

A tetemes többlet ipa egyúttal azt is jelenti, hogy egy bő kétéves vita végére került véglegesen pont. A kormány még 2020 decemberében rendelkezett az ipa felének elengedéséről. A kifejezetten a pandémiával szembeni gazdasági védekezés elemeként hozott engedménnyel azok a kkv-k élhetnek, amelyek mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint. Ez praktikusan Budapesten azt jelentette, hogy 

A lehetőség eredetileg 2021-re szólt, majd ezt tavaly év végén – ugyancsak kormányrendeletben – kiterjesztették 2022-re is. Folytatás már nem lesz, jövőre megszűnik az ipa felére csökkentésének lehetősége. Ezzel egyébként egyúttal az önkormányzati szektor támogatásai is nőnek azzal, hiszen az engedmény eltörlése összességében 100 milliárd forintos többletbevételt jelent.

A fővárosi vezetés a kezdetektől fogva pesszimista volt az intézkedéssel szemben, olyannyira, hogy 2021 elején tájékoztató kampányt is indítottak Védjük meg Budapestet névvel. Ebben az szerepelt, hogy a kabinet döntése nem jelent érdemi segítséget a vállalkozásoknak, ellenben az önkormányzat szempontjából súlyos veszteség.

– fogalmaztak. Mint kiderült, a valóságban homlokegyenest ezzel ellentétes folyamat ment végbe. Ettől függetlenük az ipafelezés a legfőbb bizonyítéka volt a „kormányzati kivéreztetésnek”, illetve gerjesztője a Karácsony Gergely vezette városháza és a kabinet közötti politikai vitának.

Nincs könnyű pénzügyi helyzetben Budapest, de ennek semmi köze az ipához

Ráadásul ez a vita úgy húzódott évekig, hogy tulajdonképpen már rögtön az elején kiderült, hogy alaptalan. Tény, hogy 2019-hez képest 2020-ban bő 21 milliárdos visszaesés (163,97-ról 142,45 milliárdra) következett be a pénzforgalmi bevételben, de ezt kétségkívül a pandémia eszkalálódása okozta. Nem is lehet összefüggésben az ipa felezésével, tekintve, hogy az 2021-től jelent meg. 

Ezt követi 2022-ben a fentebb leírt 33 milliárdos plusz. Ezzel együtt is Budapest működésének finanszírozása súlyos gondokkal néz szembe. Az idei kamatkiadást 7,1 milliárddal tervezték alul a drasztikusan megnövekedett kamatkörnyezet miatt, a közvilágítás önmagában ötmilliárddal többe kerül. Általánosan a rezsire és az egyes intézmények élelmezésére plusz egymilliárd forintot különítenek el. Ennél jóval súlyosabb kérdés a BKV ügye, amely csak energiaoldalon 21 milliárdos kiegészítést igényelne, illetve jelen állás szerint a cég kiadásai összességében 24 milliárddal haladhatják meg a bevételeket.

A városvezetés szeptembertől spórolási csomagot vezetne be, erről augusztus végén szavaz a közgyűlés. Az előterjesztés értelmében a következő hónaptól két órával rövidítenek a díszkivilágítás időtartamán, télen éjfél helyett este 10 órára, nyáron hajnali 1-ről este 11 órára hozzák előrébb a díszkivilágítás végét. Azt is elrendelnék, hogy a fővárosi cégeknél és intézményeknél – amelyek nem folytatnak ellátási tevékenységet – telente legfeljebb 21 fokra lehessen felfűteni a helyiségeket, nyaranta pedig a klímát nem lehetne 25 fok alá állítani.