Nézőpont Intézet: a többség egyetért a keleti nyitással

Erős társadalmi háttere van a kormány által vitt keleti nyitás politikájának, a többség szerint inkább előnyös Magyarország számára az érintett országokkal való együttműködés – nyilatkozta a Mandinernek Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Ismeretes: Orbán Viktor miniszterelnök kedden Üzbegisztánban járt, szerdán pedig részt vesz a Türk Tanács online találkozóján.

A kormányfő Facebook-bejelentkezésében az utazás kapcsán hangsúlyozta: a magyar gazdaság újraindítása fontos, szeretnénk másokat is megelőzve, kanyarban előre jutni. Kifejtette: elérkeztünk a magyar gazdaságpolitika harmadik szakaszához, amikor a megerősödött magyar vállalkozások külföldön hoznak létre vállalkozásokat, hajtanak végre beruházásokat, és az ott megtermelt profitot fogják majd hazahozni. Hozzátette, ezért utazott Üzbegisztánba, ahol a magyar vállalkozások üzleti lehetőségeit bővítik, bemutatkoznak a sikeres magyar cégek, mint az OTP és más közepes vállalkozások.

A Nézőpont Intézet felmérésében megkérdezettek 52 százaléka látja úgy, hogy mindent egybevetve előnyös hazánk számára a keleti nyitás, 27 százalék szerint inkább hátrányos, míg 21 százalék nem tudja vagy nem válaszolt. A kutatásban rákérdeztek arra is, hogy a koronavírus elleni vakcinák beszerzése szempontjából inkább előnyösek vagy inkább hátrányosak-e a keleti kapcsolatok, és ebben a körben már 71 százalék mondta azt, hogy inkább előnyösek, és csupán 14 százalék, hogy inkább hátrányosak.

A megítélés természetesen függ a kormányfőhöz való viszonyulástól is, ám utóbbi kérdés kapcsán

még az Orbán Viktorral kritikusak körében is 51 százalék mondja azt, hogy „inkább előnyösek” a keleti kapcsolatok.

Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi együttműködés

Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozza: elsősorban gazdasági szempontból fontos számunkra a keleti partnerség, amely a pandémia után alighanem átrendeződő világban különösen jó lehetőségeket rejt magában, a gazdaság újraindításában a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi együttműködésnek kiemelt szerepe lehet.

Ráadásul a konkrét megegyezések, mint például az OTP üzbegisztáni szerepvállalása, bizonyítékot helyeznek a retorika mellé. Fontos szerinte kitérni arra is, hogy mindez nem a nyugattal szemben történik. Annál is inkább, mert a nagy európai országok is „ott vannak” a térségben, hazánk számára pedig ebben a helyzetben kifejezetten előnyös, hogy minden országban van külképviselete, tehát az együttműködéshez szükséges hídfőállása.

Természetesen Oroszország, Kína és Törökország is kifejezetten aktív a térségben, ám a közép-európai térségből Lengyelország és Csehország is nagyobb volumenű kereskedelmet folytat már az érintett országokban. Azaz Magyarországnak a relatív lemaradását is be kell hoznia, a kínálkozó lehetőségeket ki kell használnia – mutat rá Mráz.

Erőforrásban gazdag, infrastrukturálisan elmaradott országok

A Türk Tanács közép-ázsiai tagjai exportképes nyersanyagban, erőforrásokban gazdagok, ami természetesen Közép-Európának is fontos, miközben logisztikailag, infrastrukturálisan fejletlenek ezek az országok, amely komoly beruházási és befektetési lehetőséget jelent Magyarországnak.

„Az egydimenziós politikai kritika a gazdasági realitásokat és a magyar érdekeket figyelmen kívül hagyja”

– húzza alá az elemző, aki szerint a vakcinabeszerzés sikere és ennek társadalmi elismerése ugyancsak megmutatja: megéri ezekbe a kapcsolatokba befektetni.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) A Türk Tanács közép-ázsiai és kaukázusi országai a magyar külgazdaság perspektívájából című, Vasa László által jegyzett friss elemzése szintén arra jutott, hogy a sokat kritizált, olykor turanista beidegződésekkel azonosított türk kapcsolatkeresés valójában a magyar külgazdaság „multivektorális” stratégiájának szerves része. A szóban forgó országok gazdaságilag egyre nyitottabbak,

adottságaik összességében kiváló külgazdasági partnerré teszik őket Magyarország számára.

Az elemzés szerint a Türk Tanács tagállamai döntően közép-ázsiai és kaukázusi türk nyelvű országok, amelyek 1991 nyarán–őszén kiáltották ki függetlenségüket a Szovjetuniótól. Az év karácsonyára a Független Államok Közösségébe való belépés mellett Moszkva és a nemzetközi közösség is elismerte az új államok – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán – függetlenségét.

A szintén közép-ázsiai, türk nyelvű Türkmenisztán nem tagja a szervezetnek, bár a szerdai találkozókon valójában részt vesz, és szintén nem tag Tádzsikisztán, amely viszont közelebb áll az iráni civilizációhoz és nyelvhez. A Kaukázus nem türk nyelvű országai – Örményország, Grúzia, Oroszország – értelemszerűen szintén nem csatlakoztak. Megfigyelőként vesz részt viszont a tanácsban a nem türk nyelvet beszélő, de a türk kultúrához az európai országok többségénél szorosabban kötődő Magyarország,

a szervezet legfajsúlyosabb tagja pedig egyértelműen Törökország.

Az elemzés külön kitér arra is, hogy a logisztikai szektor fejletlensége hatalmas beruházási és üzleti potenciált is jelent, Magyarország részvételi lehetősége e tekintetben is kiváló. Kazahsztán és Azerbajdzsán például komoly és ambiciózus tervekkel rendelkezik logisztikai szektora fejlesztésére, legyen szó út- és vasúthálózat-fejlesztésről, légi közlekedési „hub” funkcióról, vagy vámmentes övezetek és ipari parkok fejlesztéséről.

Kiterjedt külképviseleti hálózattal tűnik ki hazánk

„A Türk Tanács országainak lehetőségeit mindenki igyekszik kiaknázni. Magyarország annyiban tud kitűnni ebből a tömegből, hogy multivektorális külgazdasági politikája miatt nyitottabb az adott országokkal kapcsolatban, még az erőforrásban szerényebb Kirgizisztánban is ugyanúgy tart fenn képviseletet, mint a legnagyobb méretű Kazahsztánban, és megfigyelői státusszal rendelkezik a Türk Tanácsban” – részletezi elemzésében Vasa László.

Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy mivel az említett országok nem pusztán világgazdasági integrációra, hanem a nemzetközi közösségen belüli imázsjavításra és kulturális legitimációra is vágynak,

„Magyarország elkötelezettsége a türk kulturális és szakpolitikai projektek mellett fontos tényezője a külgazdasági kapcsolatok támogatásának”.

Csaknem 70 milliós piacról van szó, hazánk a mezőgazdasági és az infrastrukturális beruházásokban kaphat nagyobb szerepet a következő években. Összegezve: Magyarország számára továbbra is számos, eddig kiaknázatlan gazdasági lehetőséget rejtenek a Türk Tanács közép-ázsiai és kaukázusi tagállamai. „A térségben történő aktívabb gazdasági szerepvállalásunk nem csupán lehetőség, de egyfajta verseny általi kényszer is” – fogalmaz a szakértő.