Tíz év alatt 36 milliárd juthat döntő részben elektromos buszokra

A kormány a tervek szerint 2022-től kizárólag az elektromos autóbuszok beszerzését és továbbfejlesztését fogja támogatni, a nemzeti buszstratégia keretében az elkövetkező tíz évben pedig 36 milliárd forintot fordítanak döntően elektromos buszok vásárlására – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára szombaton Debrecenben.

Schanda Tamás az ITK Holding Zrt. új buszgyártó csarnokának alapkőletételén a kormány kiemelt céljának nevezte, hogy a hazai közösségi közlekedést főként hazai gyártásból tudják megoldani.

A vállalat által bemutatott iskolabusszal kapcsolatban elmondta: a nemzetközileg elismert, külföldi cég által megalkotott alapra, magyar tervezők ötleteinek és magyar szakemberek munkájának köszönhetően készül el a biztonságos jármű. Kiemelte, hogy ez az iskolabusz is egy magas hazai hozzáadott értékkel bíró termék.

Jelezte: Magyarországon megközelítőleg 8500 autóbusz vesz részt a teljes, helyi és helyközi közösségi közlekedésben. Általános cél, hogy ez a járműállomány a lehető legkorszerűbb buszokból álljon, a flotta átlagéletkora a jelenlegi 14,7 évről mintegy 10 évre csökkenjen.

Schanda Tamás a magyar gazdaság egyik húzóágazatának nevezte a járműgyártást, mint mondta, a 620 hazai járműipari vállalat között ott van a világ húsz meghatározó járműipari gyártójának és beszállítójának háromnegyede, az első százból több mint negyven, az elektromobilitásban érdekelt öt távol-keleti óriáscég közül három.

„E cégek ma Magyarországon több mint százezer embernek adnak munkát, ez az ágazat teremti elő a gazdasági termelés közel tizedét, a kivitelnek pedig a negyedét” – fűzte hozzá.

Az ITM parlamenti államtitkára méltatta Debrecen regionális szerepét, amelynek kiterjesztését a kormány is támogatja. A városban megvalósuló közlekedési infrastruktúra- és közműberuházásokat összesen mintegy 130 milliárd forinttal támogatja a kormány,

és a helyi fejlesztési igények alapján mintegy 35 milliárd forint összértékű oktatási, egyetemi és szakképzési beruházás megvalósítását is tervbe vették – tette hozzá.

„Debrecen tehát a közösen eltervezett fejlesztésekkel az országhatárokon átnyúló hatású üzleti, innovációs, közlekedési, oktatási, kulturális és egészségügyi központtá válhat” – hangoztatta Schanda Tamás.

Kossa György, az ITK Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: társaságuk a mobilitás terén 26 milliárd forintot meghaladó összegű fejlesztéseket és beruházásokat hajtott végre az elmúlt években, az új debreceni gyártócsarnok kétmilliárd forintba kerül.

A járműgyártási stratégiájukban meghatározott 14 típusból öt típus elkészült és a sorozatgyártásuk is megkezdődött, gyártási kapacitásuk most ötezer négyzetméterrel nő Debrecenben.

A beruházás erősíti az autóbuszgyártásban stratégiai partnereikkel, az EvoBus-szal és a Mercedes-Benz-zel való együttműködésüket.

A cégcsoport által fejlesztett és gyártott Mercedes-Benz Reform típusú autóbuszokkal hozzá kívánnak járulni a kormány által meghirdetett buszstratégia megvalósításához, és szeretnék elérni, hogy Közép-Kelet Európa meghatározó mobilitási cégévé váljanak – ecsetelte Kossó György, majd bemutatta a Mercedes-Benz alapra magyar innovációval megalkotott iskolabusz prototípusát.

Ennek kapcsán Reinhard Münster, a Mercedes-Benz Magyarország ügyvezető igazgatója jelezte: az ITK megszerezte a busz gyártásához a tanúsítványt, és „új, hiteles felépítménygyártó cége lett a Mercedesnek”.

Ratatics Péter, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója azt mondta, a MOL 2030 stratégiájának egyik fókuszterülete, hogy a cégből igazi mobilitási szolgáltatót építsenek.

„Az ITK-ban történő többségi részesedésvásárlással beléptünk az autóbuszos közösségi közlekedés piacára is” – jelezte, megjegyezve, hogy a jövőben folyamatos innovációval kívánják kiszolgálni a lakosság mobilitási igényeit.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere utalt rá, hogy az elmúlt öt évben jelentősen átalakult a város ipara, s meghatározóvá vált a járműipar. Reményét fejezte ki, hogy a város a jövőben a hazai autóbuszgyártás meghatározó térsége lesz, amihez van megfelelő infrastruktúra, regionális piac, és szakképzett munkaerő.

Utóbbi biztosítását is szolgálja, hogy a rendezvény keretében az ITK együttműködési megállapodást kötött a debreceni és a berettyóújfalui szakképzési centrumokkal a jövő műszaki szakembereinek valós körülmények közötti képzése érdekében.

A cégcsoport helyszínt biztosít a gépészeti, a közlekedési és az elektromechanikai-elektronikai szakmacsoportok gyakorlati oktatásához. A szakképzési centrumok pedig ezzel párhuzamosan a vállalat igényeihez igazodva bővítik képzési kínálatukat – jelezték a szakemberek a megállapodás aláírását követően.