körkép

2019.09.11. 13:42

Sör mellé falják a sült csülköt a csehek

A különböző európai országokban eltérés mutatható ki a húsfogyasztásban.

Forrás: Shutterstock

A VN4A hírügynökség legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy néhány helyen például a sertéshús-fogyasztás még a baromfiét is maga mögé utasítja.

Kevés halat fogyasztanak Magyarországon

Áprilisban tartotta meg a magyar Hússzövetség a 2018-as évre vonatkozó értékelését, amelyből kiderült, hogy

tavaly több mint 8 százalékkal bővült a húságazat teljesítménye, javarészt a baromfiágazat növekedésének köszönhetően.

A sertesinfo.aki.gov.hu adatai szerint

2016-ban Magyarországon éves szinten fejenként 64 kilogramm húst fogyasztottak az emberek.

Ebből 30 kilogramm baromfihús, 2 kilogramm belsőség, 29,3 kilogramm sertéshús, 3 kilogramm marhahús és 0,1 kilogramm juhhús jutott egy lakosra.

Az agrarszektor.hu szerint

halfogyasztásban kifejezetten gyengén szerepel Magyarország, itt fogyasztják a legkevesebb halat egész Európában.

2014-ben éves szinten egy magyar lakos csupán 4,6 kilogramm halat fogyasztott, ehhez képest viszont némi javulás, hogy tavaly ez a szám már 6 kilogramm volt.

Csökkent a vörös húsok fogyasztása Belgiumban

A belgák 2017-ben 17,5 kilogramm vörös húst ettek, ez pedig 700 grammos csökkenés az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A GfK Belgium és az iVox közös felméréséből kiderült, hogy a belgák húsfogyasztását százalékos arányba lebontva a vörös húsok állnak az első helyen 54,2 százalékkal, majd ezt követi a baromfi 30,2 százalékkal, a harmadik helyen pedig a hal és a kagylók állnak 14,7 százalékkal.

Lengyelországban rendkívül népszerű a húsfogyasztás

A hús a lengyel étkezés alappillére, amit jól jelez az is, hogy az országban értékesített összes élelmiszer 27,9 százalékát teszi ki a húseladás. Emellett nem csak mint fogyasztók, hanem mint termelők is az élen járnak, hiszen a lengyel húsipar a negyedik legnagyobb az Európai Unióban.

Sertéshúsra esküsznek a csehek

Csehországban a sertéshús folyamatosan tartja vezető helyét a többi húsféleség között. Ez azt jelenti, hogy egy cseh polgár kis híján 85 kilogrammos éves húsfogyasztásából 42,3 kilogrammal veszi ki a részét, azaz majdnem pontosan a felével.

Érdekesség, hogy a csehekkel egykor majd száz évig szövetségi államot alkotó Szlovákiában a sertés szintén a húsfogyasztás felét adja, kissé meg is haladva azt.

A sertés és a szárnyasok egyeduralma Szlovákiában

Szlovákiában, mivel az országnak nincs különösebb vallási vagy más történelmi hagyománya egyik húsfajtát illetően sem, ezért a vásárlásoknál az elsődleges kritérium az ár és a praktikum.

Az összfogyasztást illetően 69,8, azaz majdnem 70 kiló húst fogyaszt egy szlovák állampolgár, beleértve a halhúst is.

A szlovákiai húsfogyasztási szokásokat a jövőben jelentősen befolyásolhatja viszont az a tény, hogy egy a közelmúltban elvégzett vásárlói felmérés szerint az országban a vegetariánusok és vegánok aránya eléri a lakosság 2 százalékát; viszont azok, akik tudatosan csökkentik a húsvásárlásaikat, már a lakosság 13 százalékát teszik ki.

Egyre többen fogyasztják a bio húsokat Franciaországban

A franciák 2018-ban fejenként 33 kilogramm halászati terméket fogyasztottak, a következő arányban : 23 kilogramm hal, 10 kilogramm kagyló, rák és egyéb tenger gyümölcsei. Ez 10 százalékos emelkedést jelent 2000-hez képest, bár 2010 után kicsit visszaesett a fogyasztás.

A franciák 58 százaléka hetente kétszer eszik halat. A le figaro.fr adatai szerint az idősebb korosztály fogyasztja a legtöbb halat és tenger gyümölcsét.

Franciaországban nagy tradíciója van a csigahús fogyasztásának is. 2018-ban egy francia átlagosan 6,5 kilogramm csigát fogyasztott el, ennek közel kétharmadát karácsonykor.

A németeknél is a sertéshús a legnépszerűbb

A német Húsipari Termékszövetség becslése szerint Németországban az emberek évente körülbelül 60 kilogramm húst fogyasztanak, ennek a felét (30 kilogramm) teszi ki a kolbász és a sonka. 2017-es adatok szerint a németek sertéshúsból esznek a legtöbbet, éves szinten 37,5 kilogrammot. Ezt követi a baromfi 11, 8 kilogrammal, a harmadik helyen pedig a marhahús áll 9,3 kilogrammal.

Románia rosszul áll sertéshús termelésben

Az Eurostat 2017-es adatai szerint Románia 2016-ban mindössze 337 000 tonna sertéshúst termelt. A sertéspestis járvány és az emiatt elrendelt európai kiviteli tilalmak hatalmas veszteségeket okoztak az ágazatnak Romániában is.

A sertéshúst részesítik előnyben az emberek, amely a húsfogyasztásnak csaknem felét teszi ki. Sertéshúsból évente körülbelül 60 kilogramm fogy fejenként. Ezt követi a baromfi – (15-20 kilogramm) és marhahúsfogyasztás – írta az economica.net. Minden húsfajta fogyasztása 5-10 kilogrammal elmarad az uniós átlagtól.

Szerbiában egyre kevesebb húst fogyasztanak

30 év alatt drasztikusan visszaesett a húsfogyasztás Szerbiában. Míg a kilencvenes évek elején majdnem 60 kilogramm volt a szerbek átlagos évi húsfogyasztása, ez mára 30 kilogrammra esett vissza. De nem csak a húsfogyasztás, hanem a jószágállomány is csökkent. A vásárlók szerint túl sokba kerül a hús, az állattenyésztők szerint azonban túl alacsonyak a felvásárlási árak.

Az Egyesült Királyságban az egészséges életmód a vonzó

A NatCen felmérése szerint a britek harmada teljesen felhagyott a húsfogyasztással vagy csökkentette a húsbevitelét. Ez az adat azért is érdekes mert 2016-ban az Egyesült Királyságban elfogyasztott húsmennyiség személyekre lebontva duplája volt a világszintű átlagnak.

A húsfogyasztás csökkenését a sertéshús sínylette meg leginkább, de Kínában továbbra is igény van a brit sertésekre és ez lassan, de tolja fel az árakat. A médiában festett negatív kép a sertésről tovább csökkenti a belföldi fogyasztást, de a 25 kg/fő/év körüli fogyasztást az elmúlt években tartották.

Bár a marhahús fogyasztása is folyamatosan esik, a felnőttek még mindig a kormány által ajánlott maximum bevitel fölött tartják a fogyasztásukat. A britek híresek a kitűnő marhahúsukról és annak gasztro-felhasználása lassan, de növeli annak népszerűségét.

Nem lehet kihagyni a híres brit bárányhúst sem, hiszen az ország a világ negyedik legnagyobb termelője. Bár a brexit miatt a báránytenyésztők komoly nehézségekkel néznek szembe, mivel a termékekre akár 40-45 százalékos adókat is kivethetnek. Ez várhatóan csökkentené a belföldi árakat is, ami hatalmas kiesést jelentene a farmereknek. A hús ára ellenére a fogyasztás éves szinten tartja a 4,5 kilogramm fejenkénti átlagot.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában