2024.03.31. 12:30
Sonka tormával, nyúl piros tojással – tudja, miért nincs nélkülük húsvét?
Ezt szimbolizálják az ünnepkörhöz tartozó hagyományok.
A bárány Isten Bárányát, azaz Jézus Krisztust jelképezi
Forrás: Shutterstock
A legtöbben nem is tudják, milyen mély gyökerei vannak a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó ártatlan és kedves szokásoknak. Bár e hagyományok közül néhány már régen kikopott a köztudatból, azért sok olyan van, amely a mai napig szerves része a családi ünnepeknek. Ezek közül mutatunk néhányat - írja a Life.hu.
Piros tojás
Ahogy a csibe kitör a tojásból, úgy tört ki a feltámadásakor Krisztus a sziklasírból. A tojás a feltámadás szimbóluma, nem véletlen, hogy a világon mindenhol összefonódott a húsvéttal. Hogy miért éppen pirosra festjük a tojásokat? A szín egyszerre szimbolizálja Jézus, a Megváltó szeretetét és vérét.
Húsvéti bárány
Korábban a hagyományos családi ünnepi asztal egyik főfogása volt húsvétkor a bárány. Isten Bárányát, azaz Jézus Krisztust jelképezi, aki kereszthalálával, mint áldozati bárány halt meg az emberiség bűnei miatt, az emberért.
Sonka, torma, fonott kalács
A téli disznóvágás a nagyböjt idejére esett, a húsfogyasztás ekkor nem volt megengedett, ezért a nyert húst ebben az időszakban füstölték. Így lett a böjti időszak végével a sonka a húsvétvasárnap elsőként elfogyasztott húsétel. A torma pedig Krisztus szenvedésének keserűségét szimbolizálja. A kalácsszentelés több egyháznál is szokás húsvétkor. A kalácsfogyasztás szokását a kereszténység a pogány időkből vette át.
Nyúl
Köztudott, hogy a nyúl nem tojik tojást, mégis a húsvéti hagyományok között szerepel. Ennek a szokásnak is pogány gyökerei vannak: a germán Ostara istennő egy színes tojásokat tojó varázsmadarat változtatott nyúllá. Mivel a keresztény ünnepek egyes elemei a pogány fesztiválokból eredeztethető, Ostara tojásai és "madárnyula" is hamar átalakult, és elválaszthatatlan része lett a feltámadás szimbolikájának.
Húsvétfa
A színes tojásokkal díszített húsvétfa felállítása a barkaszentelés tradíciójából ered, amely az egyház egyik hagyománya volt: virágvasárnap ünnepi körmenettel emlékeztek Jézus bevonulására Jeruzsálembe. A körmeneteken megszentelt pálmaleveleket használtak, de mivel a Kárpát-medencében nem sok pálma terem, ezért kezdtek el barkát használni, és így terjedt el a barkaszentelés.
A barkaszentelésn másik magyarázata szerint a bevonuláskor a jeruzsálemiek tiszteletük jeléül ruhákat terítettek le Jézus lábai elé, ezeknek a ruháknak a szimbóluma a barka.
Locsolkodás
A húsvéthétfő nem keresztény ünnep, valójában a szórakozásról, játékról szól. A nap egyik legismertebb és legnépszerűbb szokása, hogy a férfiak meglocsolják a hölgyeket.
A városi férfiak illatos vagy kimondottan büdös kölnivel, a falvak népi hagyományait örző legények vízzel locsolnak.
A fiúk megkeresik az előlük bujkáló leányokat, a kúthoz vonszolják őket, hogy ott tájuk zúdítsanak egy vödör hideg kútvizet. Noha a húsvéthétfő nem egyházi ünnep, a locsolás szokása Krisztus keresztelésére vezethető vissza, illetve a víz rituális tisztító hatására.
Bulvár-celeb
- Szereted az air fryer-t? Akkor figyelj, megmérgezhet, ha így használod
- Csodás videón a 45 éves ezüstfenyő, ami az ország karácsonyfája lesz 2024-ben
- Megasztár: Balogh Rebekáról kiderült, mi volt a B terve
- Nagy bajt jelezhet: sose legyints, ha így fáj a fejed
- Gyász: kiderült mikor és hol lesz Nemere István temetése