Van két kritikus fordulópont: így zajlik napról napra a koronavírus-fertőzés

Korábbi vizsgálatok szerint a COVID tünetei így jelentkeznek napról napra:

1-3. nap:

Ebben az időszakban a tünetek széles skálán mozognak. Van akinek kapar a torka, más köhög, jelentkezhet láz, fejfájás vagy enyhe mellkasi nyomás. A betegek egy része levertnek érzi magát ebben az időszakban. De nem kizárt a hasfájás és a hasmenés sem – írja az egészségkalauz.hu.

Kínai megfigyelések szerint a fertőzöttek többségének – 88% – láza van, és fáradtnak érzi magát. Sokaknak erős fejfájásuk, izomfájdalmuk és száraz köhögésük is van. A harmadik hullámban a koronavírus brit mutációja terjed leginkább, ezzel kapcsolatban brit megfigyelések leginkább száraz köhögésről, nagyfokú fáradtságról számoltak be.

Ritkábban – a kínai tanulmány szerint a betegek mintegy 10 százaléka – hányingert vagy hasmenést is tapasztalt az első napokban, közvetlenül a láz megjelenése előtt.

4-6. nap:

A betegek egy része tünetmentes marad, másoknál enyhe tünetek jelentkeznek. De vannak, akiket ilyenkor terít le igazán a vírus. Állandó láz, fáradtság, ízületi fájdalmak, hidegrázás, köhögés – ezek jellemezhetik ezt az időszakot.

Ezekben a napokban gyakran számolnak be a betegek arról, hogy mintha egy szalag húzná össze a mellkasukat. Éjszaka nem tudnak pár óránál hosszabb időt alvással tölteni. Gyerekeknél, fiatalabb felnőtteknél kiütések is jelentkezhetnek. Ezek közt lehetnek viszkető, vörös foltok, de bedagadhatnak és felhólyagosodhatnak a láb- és a kéz ujjai.

Ezek a koronavírus fertőzés legkritikusabb napjai

Az orvosok szerint légzőszervi komplikációk szempontjából jellemzően a betegség 5. és a 10. napjai közötti időszak a legaggasztóbb. Kínai tapasztalatok is az 5. napra teszik a súlyosbodó légzőszervi tünetek kialakulását.

Különösen igaz ez az idősebb betegekre, vagy azokra, akik magas vérnyomással, komolyabb túlsúllyal vagy cukorbetegséggel küzdenek. A fiatalabb betegeknél jóval később, akár a betegség 10. vagy 12. napján alakulhatnak ki a szövődmények.

7-8. nap

A szerencsésebbek, akiknek eddig csak enyhe tüneteik voltak, mostanra jó eséllyel túl vannak a nehezén.

A többi beteg esetén a tünetek rosszabbodhatnak, de előfordulhat, hogy a páciens állapota vagy nem változik, vagy akár javul is, aztán ismét romlik.

Ilyenkor volna fontos, hogy a beteg folyamatosan figyelje a véroxigénszintjét. Ha nincs véroxigénszint-mérője, figyelmeztető jel lehet a nehézlégzés, a szapora, kapkodó levegővétel.

Szintén kínai megfigyelés, hogy azoknál, akiknél a nehézlégzés fennállt, legtöbben a 7. napon kerültek kórházba.

8-12. nap

Ez már a második hét. A legtöbb esetben ilyenkor már tisztán látni, hogy merre változik a beteg állapota. Vagy könnyebb lesz, vagy rosszabb.

Romlásra utaló jel lehet a mind nehezebbé váló légzés, és az egyre csúnyább köhögés. A Kínai Betegségmegelőzési Központ szerint a COVID-19-ben szenvedők kb. 15 százalékánál ARDS (Akut Légzési Distressz Szindróma)-tünetei jelentkeznek.

A Mayo Klinika szerint az ARDS „akkor jelentkezik, amikor a tüdő apró, rugalmas légzsákjaiban (alveolusaiban) folyadék halmozódik fel. A folyadék megakadályozza, hogy a tüdő elegendő levegővel teljen meg, ami azt jelenti, hogy kevesebb oxigén jut el a véráramba. Ez megfosztja a szervektől a működéséhez szükséges oxigént.”

Ha a légzési nehézségek súlyosbodnak, akkor a 10. nap környékén a kórházi betegek az intenzív osztályra kerülhetnek.

13-14. nap

Az enyhébb megbetegedéssel küzdő fertőzöttek ilyenkorra gyógyulnak meg.

A rosszabb állapotú betegek, akiknek azonban a véroxigén paraméterei normál értéken maradtak, szintén felgyógyulnak nagyjából két hét után.

Az ennél súlyosabb állapotú betegek, akik kiegészítő, intenzív terápiára is szorultak, felépülése tovább is eltarthat.

18. nap

A vuhani esetleírások alapján sajnos a legtöbb, súlyos állapotba került beteget a 18. napon vagy ezután vesztették el.