2014.05.04. 06:43
Magyar érettségi 2014 feladatok, megoldások: itt a tételsor!
Május 5-én a magyar nyelv és irodalom érettségit írják a vizsgázók. Töltse le tőlünk a tételsort! Itt vannak a megoldások is! A szövegalkotási feladatokat keresse a tétellapok alatt a cikkben!
Itt a tételsor! Ha rákattint a képekre, nagyítható feladatlapokhoz jut! A szövegalkotási feladatokat keresse a tétellapok alatt a cikkben!
Tekintse meg a még:
II. Szövegalkotási feladatok
1. ) Az érettségizőknek Márai Sándor Füveskönyvének egy részlete alapján kellett érvelniük a "lassú olvasás" mellett vagy ellen.
"Áhítattal, szenvedéllyel, figyelemmel és kérlelhetetlenül olvasni. Az író fecseghet; de te olvass szűkszavúan. Minden szót, egymás után, előre és hátra hallgatózva a könyvben, látvaa nyomokat, melyek a sűrűbe vezetnek, figyelni a titkos jeladásokra, melyeket a könyv írója talán elmulasztott észlelni, mikor előrehaladt műve rendgetegében." Márai Sándor: 42. Az olvasásról. Füveskönyv (részlet)
Érvek a lassú olvasás mellett
Érvek a lassú olvasás ellen
2.) Összehasonlító elemzés. Az érettségizőknek Berzsenyi Dániel: Életfilozófia és Arany János: Visszatekintés című versét kellett összehasonlítani
A két költő értékelése a múltról, költői helyzetről:
3. Bródy Sándor: Kaál Samu című novellájának elemzése
Az elbeszélés függ az időben, kerete kissé meseszerű, csak annyit lehet sejteni róla, hogy valamikor a Monarchia idejében játszódik.
A történet fő fonala emberi történet, és nem történelmi tabló. A szerző a történet feszességének alárendeli a leírást. Számos részletet kihagy, az olvasói figyelemre bízza a kiegészítést.
A történet nem indokol semmit. Nem tudni, hogy milyen lelki útja volt a bárónak, amiért a doktor háza elé ment, nem tudni, hogy Kaál Samu milyen viszonyban volt a báróval. A történet nem lazít az elbeszélés fonalán, nem hagy leíró részleteket, amelyek során például meg lehetne kérdezni, hogy Kaál Samuban miért nem merül fel, hogy tényleg felakasztják.
Az olvasó kénytelen a történetbe kapaszkodni. A novella olyan, mintha Kaál Samu fátumszerűen rohanna a végzetébe. Ezzel a visszafordíthatatlansággal sajátos, majdnem abszurd ellentétben áll az, hogy a történet sorra kitér azokra az alkalmakra, amikor tisztázódhatna minden: a falubeliek kérdezősködésére, Samu kihallgatására, anyja látogatásaira.
A történet alapjánál több ellentét is feszül. A novella első részében a szerző ezeket alakítja ki. Ilyen ellentétek:
- A helyi falusi emberek és a falut ellepő rusznyák katonák között
- A semmittevő báró és a munkát végző doktor között
A történetből nem tudjuk meg, hogy valóban Samu lőtte-e le a doktort. De ha ez sejthető is, nem tudjuk, miért tette. Hajlamosak vagyunk ezzel nem is foglalkozni, mivel amúgy is a bárót tartjuk felelősnek. De vajon így van-e? A szerző semmilyen támpontot nem ad ebben a kérdésben, így a novella nyitva hagyja a legnehezebb kérdést, amit felvet: az ítélet igazságot szolgáltat-e?
A novella végső felütése pesszimista, azt sugallja, hogy nincs igazság, és ez visszavilágít a falubeliek sorsára is.
Végső soron Samu figurája az alávetett, tűrő, és sorsát nem saját kezébe fogó tömegember metaforája, aki elvesztette már készségét, hogy saját morális ítélete legyen a feljebbvalókról.
Samu helyzete eleve alávetett, nem is nyílik lehetőség arra, hogy ebből kilépjen. Sőt, az olvasóban felmerül az a gyanú, hogy Samu valójában azért vállalta a doktor megölését, hogy saját szerencsétlen helyzetén könnyítsen, nem pedig "tréfából".
Korábban írtuk:
Tavaly az érettségizők a középszintű magyar érettségi szövegalkotási feladatai között Márai Sándor: Az árva című novella műelemzését, Berzsenyi Dániel és Vörösmarty Mihály Napoleonhoz írott versének összehasonlítását, valamint Leszek Kolakowski lengyel filozófus egyik műve kapcsán írt értekezését választhatták.
Magyarérettségi a szegedi Ságvári gimnáziumban 2013-ban. Fotó: Segesvári Csaba
A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga két részből áll. Egy hatvan percnyi szövegértési feladatsor után az érettségizőnek, 180 percnyi szövegalkotási feladatot kell elkészíteniük. A 2014. évi magyar érettségire május 5-én hétfőn reggel ülnek padba a vizsgázók. Az írásbeli összesen 240 percig tart. Az érettségizők előbb a szövegértési feladatlappal végeznek, ezt beadják, majd következik a másik feladatlap.
A szövegértési feladat rendszerint egy értekező műfajú tanulmány, publicisztikai mű szövege, míg a második részben az érettségiző három különböző témájú szövegalkotási feladatból választ egyet.
Az emelt szintű magyar érettségi egy műveltségi feladatsorból és három szövegalkotási feladatból áll. Az érettségizők itt tetszőleges sorrendben végezhetik el a feladatokat.
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.
