Magyar érettségi feladatok 2013: itt a feladatsor, íme a megoldások!

Az érettségizők a középszintű magyar érettségi szövegalkotási feladatai között Márai Sándor: Az árva című novella műelemzését, Berzsenyi Dániel és Vörösmarty Mihály Napoleonhoz írott versének összehasonlítását, valamint Leszek Kolakowski lengyel filozófus egyik művének elemzését választhatták.

Tekintse meg a még:

Lássuk a szövegalkozási feladatok lehetséges megoldását! Cikkünk alján nagyítható, letölthető feladatosrt találnak! Igyekeztünk a legszebb kézírásunkat elővenni - így sikerült... :/

1. Vörösmarty Mihály Napoleon és Berzsenyi Dániel Napóleonhoz című versének összehasonlító elemzése

Két Napoleonhoz írott magyar vers között kellett párhuzamot vonni. Vörösmarty Mihály Napoleon (1833) és Berzsenyi Dániel Napóleonhoz (1814) című versének összehasonlító elemzése arra építhető, hogy előbbi a romantikus költészeti eszmények szerint, míg a második a klasszicista eszmények szerint született.

Vörösmarty Mihály versének jellemzői:

Vörösmarty Mihály: Napoleon

Nagy volt ő s nagysága miatt megdőlnie kellett;

     Ég és föld egyaránt törtek elejteni őt:

Tűrni nagyobbat irígy lőn a sáralkatu ember,

     S tűrni hasonlót nem bírtak az istenek is.

- A szélsőségek keresése, az ellentétek szembeállítása (emberi - isteni, föld - ég)

- Emberi vonások megszemélyesítése a természet erőiben

- Fenséges tárgyról szóló, emelkedett hangú költemény

- Ezek révén Napoleon nagyságát, a világot leigázni tudó emberi erőt emeli ki

- Romantikusan sorsszerű vers, a nagyság és a dicsőség a tárgya, nem az emberi esendőség

Berzsenyi Dániel epigrammájának jellemzői:

Berzsenyi Dániel: Napóleonhoz

Nem te valál győző, hanem a kor lelke: szabadság,

     Mellynek zászlóit hordta dicső sereged.

A népek fényes csalatásba merülve imádtak,

     S a szent emberiség sorsa kezedbe került.

Ámde te azt tündér kényednek alája vetetted,

     S isteni pálmádat váltja töviskoszorú.

Amely kéz fölemelt, az ver most porba viszontag:

     Benned az emberiség ügye boszulva vagyon.

- Napoleon történelmi szerepét hitelesen mutatja be.

- Ítéletet is mond a száműzött Napoleonról, nem pusztán a sorsát világítja meg

- Harmonikusan, kiegyensúlyozottan állítja szembe egymással Napoleon vonásait

- Viszonylagossá teszi Napoleon szerepét; különbséget tesz az egyéni dicsőség és a közösség számára fontos szabadság között

- Költői ítélete is elsősorban a közösség, az emberiség nézőpontjából szól

2. Leszek Kolakowski: "Kis előadások nagy kérdésekről. Az utazásról"

Leszek Kolakowski négy éve, 2009-ben elhunyt lengyel filozófus az utazásról szóló esszéjében kifejti, hogy az ember azért utazik, mert kíváncsi, és nem azért, hogy tanuljon, vagy szabadulljon a napi gondoktól.

A filozófus felvetése mögött az emberi természettel szembeni tisztánlátás igénye élesedik ki. Míg a tanult értelmiségi ember gyakran saját kulturális - majdnem hogy: törzsi - meggyőződéseit igazolja vissza az eszmények felmagasztalásával, eközben nem látja meg az emberi természet ösztönszerű vonásait. A tudás önmagában nem teszi jóvá az embert, a tudás utáni vágy és kíváncsiság viszont egyetemes vonása minden embernek, attól függyetlenül, hogy milyen kultúrába született.

A válasz arra a kérdésre, hogy miért vált az utazás gyakran epikai művek cselekményszervező elemévé, az lehet, hogy utazáskor az ember kiválik megszokott környezetéből.

Ilyenkor megrögzött önigazolásainkból és előítéleteinkből is kilépünk. Az utazás nyitottá tesz, változatos és élményszerű. Ezért a cselekményszervezés szempontjából ideális. Ugyanakkor az utazás szimbolikus is: az emberi akaratot, eltökéltséget, megismerési szándékot is jelzi. Aki utazik, az szabad. És szabad szellemű is, hiszen élményeire azért törekszik, hogy megismerje a világot, hogy nem másoktól átvett elgondolásokat hajtogasson. Az utazó mindig hős.

Kolakowski azt veszi észre, hogy az utazás és a menekülés között teljes a különbség. Az utazás az önszántából választott tette, a szabad akarat műve, míg a menekülés kényszerűség, kiszolgáltatottság. A szabad akarat pedig minden emberi alkotásnak központi fonala.

3. Márai Sándor: Az árva című novellájának elemzése

A novella üzenete az, hogy a furcsa, nehezen érthető emberi közösségvállalás, az öreg "árva" asszony örökbefogadása torz érzéseket szül, és mégis, az emberi érzésekhez sokkal közelebb áll, mint a közösség elutasítása, a bezárkózás, a mindig távol állás - bármilyen indokolt is az.

Flóra néni fejlődésének vonala a novellában a szépelgő kispolgári zongoratanárnő eseménytelen életétől az igazi élet igazi vállalásáig terjed.

Flóra nénivel valójában nem törődött családja; körülvették ugyan, de nem éreztek bele életébe, így ő magányos volt. A család abban volt érdekelt, hogy Flóra néni a rá szabott társadalmi konvenciók között éljen.

Ebből tört ki Flóra néni, amikor elhatározta az árva örökbefogadását. A család ezt még elfogadta, hiszen a társadalmi konvenciókba még beletartozott, hogy egy idős hölgy gyermeket fogad maga mellé.

A család számára egy gyerek elfogadása is fejlődés volt, amelyben lényegében "utolérték" Flóra nénit, mire az álláomáson kiderült, hogy az örökbefogadott egy idős asszony.

A novella igazi gyújtópontja az, amikor Flóra néni mégis, így is örökbefogadta az asszonyt, és annak rossza természete ellenére kitartott mellette. Ez a pont visszavilágít a teljes történetre, és éles fénybe állít minden hamis vonást. Az örökbefogadás Flóra néni számára vállalt teher, közösséget formáló kötelesség lett - nem pedig szerep.

A család csak akkor érthette meg, hogy ők valami rendkívüli megértésétől zárkóztak el addig, amikor megtudták, hogy Flóra sírt az öregasszony temetésén.

Tekintse meg a még:

Korábban:

Magyar érettségi megoldások 2013 - keresse nálunk!

A középszintű magyar érettségi feladatokat portálunkon hétfőn 13 óra után röviddel fogjuk közölni, majd magunk is nekilátunk megoldani azokat. Az üres feladatlapokat fokozatosan cseréljük le a megoldott lapokra, így reményünk szerint gyorsan megmutathatjuk a 2013-as magyar érettségi feladatok megoldásait.

Cikkünkhöz kommentekben várjuk az érettségizők történeteit, véleményét az idei magyar érettségiről.

Hatvan percnyi szövegértési feladat, majd 180 percnyi szövegalkotási feladat várja idén is azokat a középszinten érettségiző diákokat, akik hétfőn reggel ülnek padba a 2013. évi magyar érettségi írásbeli feladatai mellé. Az írásbeli összesen 240 percig tart. A vizsgázók előbb a szövegértési feladatlappal végeznek, ezt beadják majd következik a másik feladatlap.

A szövegértési feladat rendszerint egy értekező műfajú tanulmány, publicisztikai mű szövege, míg a második részben az érettségiző három különböző témájú szövegalkotási feladatból választ egyet.

Az emelt szintű magyar érettségi egy műveltségi feladatsorból és három szövegalkotási feladatból áll. Az érettségizők itt tetszőleges sorrendben végezhetik el a feladatokat.

A tavalyi magyar érettségi szövegalkotási feladatában a diákok Arany János Tetemre hívás című balladája, Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzére két részének összehasonlítása, valamint a heroikus életfelfogásról szóló érvelés közül választhattak. A tételek nem számítottak nehéznek, és jól is voltak megválasztva: a 19. századi magyar irodalom, a Nyugat-korszak és a 20. századi egzisztencializmus a különböző érdeklődésű diákoknak tényleges választási lehetőséget hagyott.