Honismeret

2020.07.03. 07:03

Visegrádra, egykori fővárosunkba látogatott a Hazajáró (videó)

Mit sem sejtve folydogált keresztül a Duna a megsüllyedt ősi vulkánon. Aztán a dombok heggyé emelkedtek körülötte, míg medre egyre mélyebbre vágódott. S láss csodát, kialakult a folyó hosszú útjának egyik legszebb szakasza, a Dunakanyar. Mindkét oldalának épp a túlpartban való gyönyörködtetés adja meg a varázsát. Változatossága jelenti egységét is, hisz a két part földrajzi, történelmi és néprajzi szempontból is elválaszthatatlan egymástól.

Az M5 kulturális csatorna Hazajáró című, szombatonként jelentkező honismereti műsorának segítségével egy héttel korábban a túloldalról már megcsodáltuk a jobb part hegyvilágát. A legutóbbi adásban helyet cserélhettünk, hogy a másik oldalról nézzünk vissza, miközben bebarangoljuk vad sziklákkal övezett parkerdőjét. Szívében királyságunk hajdani központja, Visegrád és Dömös környékének középkori emlékei a sváb örökséggel megfűszerezve a mai napig meghatározzák a Dunakanyar szellemiségét.

Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor műsorvezetők Dömösnél szálltak partra. Titkokról regélnek a Dömös környéki erdők. A múltba veszett középkori búcsújáró hely újkori története 1885 pünkösdjén kezdődött, amikor egy bükkfa tövében álló két kislánynak a lombok között nagy fényességben megjelent a koronás Szűz Mária a kis Jézussal. A tüneménynek hamar híre ment. Jöttek is a dömösiek és a környékbeliek seregestől imádkozni a szentfához. A búcsújáróhelyen kis kápolna is épült. Mellette tiszta vizű forrás csillapítja a zarándok szomját.

Ahány legendás történet, annyi természeti csoda övezi Dömöst. A zöldellő vadon hazánk egyik legnépszerűbb szurdokvölgyét, a Rám-szakadékot rejti. A vulkáni sziklák között olyan pompás szurdokot vájt magának a patak, melynek tömegével járnak csodájára. Pedig nem kirándulóknak, annál inkább turistáknak való ez a hazai viszonylatban nehezen járható, szűk és mély szakadék.

A hazajárók a Vadálló-köveken emelkedtek fel a Prédikálószékre. A Dunakanyar talán legmeghatározóbb kilátópontja, a Prédikálószék közkedveltségét az erdő kezelője is felismerte. 2016-ban kilátót építettek a tetejére. A Pilisi Parkerdő szóvivőjével, Mészáros Péterrel a környék népszerűségének titkáról beszélgettek.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=9&v=4nIc7oTm68g&feature=emb_logo

Tovább menve, átkeltek a Lepence-völgyén a Spartacus-ösvényen és az Apátkúti-völgyön keresztül érkeztek meg Visegrádra, ahol előszőr is fejet hajtottak a vidék turizmusát fellendítő kiváló turista és államférfi, Zsitvay Tibor sírjánál.

Volt idő, amikor Visegrád hazánk fővárosa volt. Az egykori Királyi palota épületében a Mátyás Király Múzeum régésze, Gróf Péter kalauzolt vissza a város virágkorába.

Itt zajlik Magyarország egyik legnagyobb szabadtéri rendezvénye, a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok, közel 20 ezer ember jön ide minden évben.

A Salamon-toronyban a Szent György lovagrend jóvoltából egy kis bemutatóban lehetett részük. A soha el nem évülő lovagi eszméket a lovagrend kancellárjával, Cseke Lászlóval idézték meg. A Szent György lovagrend azt szeretné megőrizni, amit kaptunk az őseinktől, itt Visegrádon természetesen többek között ezt a tájat.

Visegrád, másodvirágzása után, a török elleni harcokban szinte teljesen megsemmisült. Újbóli fellendülése a 19. században kezdődött, amikor a Dunakanyar a fővárosi turisták kedvelt célpontja lett. Sokan ki is költöztek az üdén ódon levegőjű városkába. Az 1848-49-es a szabadságharc fővezére, Görgey Artúr tábornok is itt töltötte utolsó, több mint negyven évét.

A nap zárásaként a hazajárók betértek a Reneszánsz étterembe, ahol az étkek és a körítés segítségével újra visszacsöppentek a régmúlt korokba, és valódi királyi lakomában volt részük.

Másnap a Fellegvárat, majd a Nagy-Villámot útba ejtve túráztak tovább a Borjú-főre, ahonnan Dunabogdányba ereszkedtek. Az Árpád-kori településre a török idők és a pestisjárvány alatt megfogyatkozott református magyarok mellé a 18. században a birtokos Zichy gróf katolikus németeket telepített. A svábok idővel többségbe kerültek, de mindvégig hűek maradtak új hazájukhoz. Talán ezért is kellett bűnhődniük. A második világháborút követően közel 900 németet hurcoltak el lágerekbe vagy telepítettek ki Dunabogdányból. A sors kegyetlensége, hogy házaikba Felvidékről kitelepített magyarokat kényszerítettek. A sváb örökségről Liebhardt András helytörténésszel beszélgettek.

Végül úgy érezték, ideje ellátogatniuk a Szentendrei-szigetre is, és kenura szálltak, hogy a kisoroszi szigetcsúcson zárják dunakanyari kirándulásukat.

Visszatekintve bejárt utukra egyik oldalon a Börzsöny, a másikon a Visegrádi-hegység int búcsút. De van egy vigasztaló jó hírük: innen nem kell sehova se elindulnunk, hogy hazatérjünk. Hisz ez a mi szeretett szülőföldünk, és örökké való otthonunk: a Dunakanyar.

Borítóképünk kivágás a műsor videójából

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!