Nemcsak az emberek, a kutyák is észlelik a nyelvek közötti különbséget

A kutyaagy érzékeli, ha emberi beszédet hall, illetve más és más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán. Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban a világon elsőként mutatták ki, hogy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. A kutatás a NeuroImage folyóiratban jelent meg – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Laura V. Cuaya pár éve költözött Magyarországra Mexikóból, hogy az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoportjánál kezdje meg a posztdoktori munkáját. A kutyája, Kun-kun is vele jött. A kutató elgondolkodott, vajon feltűnik-e az ebnek, hogy itt más nyelven beszélnek az emberek, hiszen addig lényegében csak a spanyol nyelvvel találkozott.

Az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket.

De vajon a kutyáknak is feltűnnek a nyelvek közötti különbségek? Hiszen nem tanítjuk őket kifejezetten arra, hogy hogyan hangzik egy adott nyelv – fogalmazta meg a kérdést a kutatónő.

A válasz kiderítése érdekében a szakemberek egy agyi képalkotásos kísérletet terveztek, amelyben Kun-kun és 17 másik kutya vett részt. Minden részt vevő kutya csak egy nyelvet, magyart vagy spanyolt hallott a gazdájától egész életében.

A kísérlet során A kis hercegből játszottak le az állatoknak részleteket magyarul és spanyolul, hogy összehasonlítsák az agyi válaszaikat az általuk ismert és nem ismert nyelvre.

Továbbá a szövegrészleteket egészen rövid szeletekre darabolva és összekeverve természetellenes ingereket is előállítottak. Ezeket az ingereket arra használták, hogy megnézzék, a kutyák egyáltalán felismerik-e a különbséget a beszéd és a nem beszéd között .

A kutatók azt találták, hogy a kutyák beszédre és nem beszédre adott agyi válaszainak mintázata különbözött az elsődleges hallókéregben, függetlenül attól, hogy az ismert vagy az ismeretlen nyelvből származtak az ingerek.

A kutatók ugyanakkor arra nem találtak bizonyítékot, hogy a kutyaagy előnyben részesítené a beszédet a nem beszéddel szemben.

A kutatás másik fontos eredménye az volt, hogy a kutyák agya a magyar és a spanyol nyelvet is képes volt megkülönböztetni. Erre abból következtettek a kutatók, hogy egy másik agyterületen, a másodlagos hallókéregben eltérő mintázatokat találtak az agyi válaszokban a két nyelvre. Az eredményeik arra utalnak, hogy a kutyák életük során egyre jobban megtanulják, hogy hogyan hangzik a gazdájuk nyelve.

A kutatóknak először sikerült kimutatniuk, hogy egy nem emberi agy is képes megkülönböztetni egymástól az emberi nyelveket. Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számon tartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait.

Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy minderre csak a kutyák képesek-e, vagy más fajok is.

Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője az eredményekkel kapcsolatban továbbá feltette a kérdést, hogy vajon az ember közelében töltött több tízezer év során lezajlott agyi változások hozzájárultak-e ahhoz, hogy a kutyák ma értőbb füllel hallgassák a beszédet. Hozzátette, a megválaszolására további kísérletekre van szükség.

Borítóképünk illusztráció